A Nyíregyházi Egyetem jelenleg a legnagyobb felsőoktatási intézmény Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, Nyíregyháza városában. A mezőgazdasági és műszaki szakképzés helyi előzményei az 1930-as évektől eredeztethetők. A pedagógusképzés múltja a jogelőd intézményekben már 1914 óta jelen van a városban. A 2000-ben megvalósult szervezeti integráció során a Bessenyei György Tanárképző Főiskola és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Főiskolai Karának egyesüléséből, illetve a belső strukturális átalakításból jött létre a Nyíregyházi Főiskola, amely 2016. január 1-jétől Nyíregyházi Egyetem néven, mint alkalmazott tudományok egyetemeként működik.
A Nyíregyházi Egyetem alapvetően regionális szerepet tölt be elsődlegesen az Észak-alföldi régióban, ezen belül is Szabolcs−Szatmár−Bereg vármegyében, valamint a megyehatárhoz közel élő fiatalok továbbtanulási igényeit elégíti ki.
A Nyíregyházi Egyetem a szabolcsi megyeszékhely zöldövezetében, a Sóstói parkerdő szomszédságában található, ahol igazi campusként működik. Az intézményben 14, legalább 100 fő befogadására alkalmas előadóterem található. Ezt egészítik ki a speciális laboratóriumok és műhelyek, a hangversenyterem, a különféle szaktantermek, a természettudományi, műszaki laborok, kutatószobák és kutatólaborok. A Központi Könyvtár több mint 250 ezres dokumentumállománnyal kínál különféle szolgáltatásokat. A 21. századi tanulási környezet meghatározó színterei az informatikai laborok. A campus teljes területén ingyenes Wi-Fi lefedettséget biztosítja. Az intézmény virtuális campust is működtet, amelynek felületén mintegy 200 e-learning kurzus, illetve távoktatási lehetőségeket kihasználó oktatási anyag érhető el. A tanulmányi épületek mellett országos viszonylatban is egyedülálló sportlétesítmények állnak az egyetemi hallgatók rendelkezésére. A campus területén kialakított szabadtéri sportlétesítmények közül kiemelendő a rekortán borítású atlétikapálya, a két kézilabdapálya, a három teniszpálya, a streetball pálya, a kalandpark és kondipark. A fedett sportlétesítmények közül sportcsarnok, atlétikai csarnok, uszoda, gimnasztikaterem, fitneszterem kínál lehetőséget mozgásra.
A Nyíregyházi Egyetem címere
Az intézmény címerében a Nyíregyházi Egyetem elnevezés rövidített változatának betűszava fedezhető fel benne. Ezen kívül itt egy évszám is megjelenik – 1914 – , mely komplex módon fejezi ki a nyíregyházi állami felsőoktatás szervesen fejlődő történetét, múltját, jelenét, jövőjét. Ebben az évben alakult meg az első állami pedagógusképző intézmény: a középfokú tanítóképző intézet, Nyíregyházi Magyar Királyi Állami Elemi Népiskolai Tanítóképző Intézet néven. Az integrációknak köszönhetően az állami tanítóképző intézet a Nyíregyházi Egyetem jogelőd intézményeinek tekinthetőek. Összefoglalva tehát elmondható, hogy az állami felsőoktatás kezdete Nyíregyházán 1914-re tehető.
A jogelődök története
A tanítóképzés több mint másfél évszázados múltja az evangélikusok iskolaszervező munkájának köszönhetően 1847-ben vette a kezdetét. Igaz, először csak egy évig működhetett középfokú képző a városban. A tanítás 1859-ben indult újra, és az intézet Eperjesre való áthelyezéséig, 1873-ig folyamatosan fogadott és bocsátott ki tanítványokat.
A képzés folytatására négy évtizeddel később került sor. 1914-ben nyitotta meg kapuit a Nyíregyházi Magyar Királyi Állami Elemi Népiskolai Tanítóképző Intézet és 1959-ig, a középfokú tanítóképzés felsőfokúvá szervezéséig állami képzőként látta el a feladatát. Ez az intézmény 1970-ben, az Elnöki Tanács rendelete nyomán fuzionált a tanárképző főiskolával. Egy másik tanító(nő)képző is létesült a 20. század során a városban, amely tanárai révén ugyancsak elődintézménynek tekinthető. 1926-ban nyílt meg a Leánykálvineum, amely keretében református polgári iskola és tanítónőképző működött az 1948-as államosításig.
Az 1930-as évektől számítják a nyíregyházi mezőgazdasági és műszaki szakképzés kezdeteit. Ekkor nyílt kertészeti iskola a városban, amely a háború után Kertészeti Középiskola néven szerveződött újjá. Az ötvenes évektől Mezőgazdasági Technikummá alakult át az iskola, amelynek a képzési kínálatában rövidesen megjelent a kertészet, szőlészet mellett a mezőgazdasági gépészképzés is. A felsőfokú intézménnyé válás 1961-ben következett be. Ekkor kezdte meg a működését Nyíregyházán a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum. A hazai felsőoktatásban ekkor jelentek meg a felsőfokú technikumok. A két, majd hároméves képzés gyümölcs- és szőlőtermesztési szakokon folyt. Az 1968/69. tanévtől indult el a növényvédő repülőgép vezető képzés, amely napjainkig az egyik erőssége intézményünknek. Az 1961-es változást követően tízévenként szervezeti és/vagy képzési változások sora követte egymást a folytonosan működő és szélesedő szakmai profilú intézmény életében. 1971-től Mezőgazdasági Főiskolává szervezték át a felsőfokú technikumot. 1990 és 2000 között a GATE Mezőgazdasági Főiskolai Karaként egy nagyobb szakmai integráció részeként folytatta tevékenységét a Nyíregyházi Főiskolába történő integrálódásáig.
A tanárképző főiskola létesítéséről a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1962. évi 11. sz. törvényerejű rendelete intézkedett. Az indulás éveiben három tanári szakon fogadott hallgatókat, akik az ún. kombinált (2 év nappali, 2 év levelező) képzési formában készültek fel a tanári pályára. 1966-tól valósult meg a felső tagozatos szaktanárok nappali kétszakos képzése. 1970-ben megtörtént a tanító és tanárképzés intézményének fúziója, 1971-ben pedig óvónőképzéssel bővült a képzési kínálat. 1972. október 6-án a főiskola ünnepélyes névadó ünnepségen felvette Bessenyei György nevét, amelyet a 2000. január 1-én életbe lépő integrációig viselt.
A főiskola alapításának oktatáspolitikai meggondolásai között kezdettől fogva jelentős súllyal szerepelt a megye és a tágabb régió pedagógus szakember szükségletének ellátása és a népesség iskolázottsági hátrányának mérséklése, a kulturális felemelkedés szolgálata. A felsőoktatási funkciók diverzikálódásával a főiskola képzési feladatai jelentősen kibővültek, a gazdasági, műszaki, mezőgazdasági, illetve a bölcsészeti, természettudományi és művészeti képzések sorával.
A Nyíregyházi Főiskola az egyesülést követően érte meg az alapítás, illetve egyes képzések felsőfokúvá válásának ötvenedik évfordulóját. Ezeket az aktuális évben és a jubileum szakmai sajátosságainak megfelelő módon ünnepelték. A tanító- és óvóképzés felsőfokúvá válásának (1959) évfordulójáról a szakma országos rendezvényen és közös kiadvánnyal emlékezett meg. Az ünnepi tanácskozásra 2009. október 16-án a Magyar Tudományos Akadémián került sor, ahol a bevezető előadást az akadémia elnöke tartotta. A szépen illusztrált kiadványban Szövényi Zsolt előszavát követően 20 képző intézmény (karok, intézetek) beszámolója olvasható a képzés helyi hagyományairól, rendszeréről és eredményeiről.
A Nyíregyházi Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Karának jogelődjeként említett Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum 1961-ben vált felsőfokú intézménnyé. Innen számítja a szakma a 2011-ben megünnepelt 50 éves jubileumát. Az akkori Műszaki és Mezőgazdasági Kar saját kiadású kötettel emlékezett meg az évfordulóról. A Kar kiadványa ismerteti a mérnökképzés létrejöttének előtörténetét, az aktuális szervezeti struktúrát és infrastrukturális sajátosságait. Emellett áttekintést ad a műszaki és agrárképzés oktatási és tudományos tevékenységéről, illetve annak szakmai kapcsolatrendszeréről.
2016. január 1-jével alkalmazott tudományok egyetemévé alakult a korábbi Nyíregyházi Főiskola. A felsőoktatási intézmény számos szakterületen képez hallgatókat: agrár, bölcsészettudományi, gazdaságtudományok, informatika, műszaki, művészetközvetítési, pedagógusképzés, sporttudomány, társadalomtudományi, természettudományi képzési területeken.
.jpg)
A jogelődök:
Nyíregyházán 1914-ben jön létre az első állami pedagógusképző intézmény: a középfokú tanítóképző intézet (Nyíregyházi Magyar Királyi Állami Elemi Népiskolai Tanítóképző Intézet). Az intézet 1959-től felsőfokú tanítóképző intézetként működik tovább (Felsőfokú Tanítóképző Intézet). A tanítóképző intézet és az 1962-ben alapított tanárképző főiskola (Pedagógiai Főiskola) 1970-ben formálisan is egyesül (1972-től Bessenyei György Tanárképző Főiskola néven). 2000-ben a tanárképző és a mezőgazdasági főiskola (1961–1971: Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum; 1971–1990: Mezőgazdasági Főiskola; 1990–1999: GATE Mezőgazdasági Főiskolai Kara) integrációjával létrejön a Nyíregyházi Főiskola, amely 2016-tól alkalmazott tudományok egyetemeként, Nyíregyházi Egyetem néven működik.
Források:
1. Brezsnyánszky László: A többször jubiláló 50 éves Nyíregyházi Főiskola
2. Ötvenéves a pedagógusképzés a Nyíregyházi Főiskolán. (Brezsnyánszky László és Vincze Tamás szerk.) Bessenyei Kiadó, Nyíregyháza
3. Szabó Géza (1972), Főiskolánk 1969/70-től 1971–72-ig. In: Bachát László (szerk.): A Nyíregyházi Tanárképző Főiskola évkönyve, 1966–1972. Tanárképző Főiskola, Nyíregyháza, 1972, 25–31;
4. Cservenyák László és Margócsy József, Húsz év. In: Németh Zoltán (szerk.): A Bessenyei György Tanárképző Főiskola évkönyve, 1979–1982. BGYTF, Nyíregyháza, 1982, 5–22;
5. Papp József, Az egységes tanárképzés tapasztalatai a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán. In: 25 éves az általános iskolai tanárképzés.
6. Jubileumi évkönyv a tanárképző főiskolák 25 éves fennállására. (1973) Szerkesztette: Köves József, MM, Budapest, 37–44.
7. A mérnökképzés 50 éve a Nyíregyházi Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Karán 1961–2011. Felelős szerkesztő: Dr. Sikolya László, Nyíregyháza
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
