array:31 [
"nid" => array:1 [
0 => array:1 [
"value" => "2628"
]
]
"uuid" => array:1 [
0 => array:1 [
"value" => "93b5662c-5c06-4a25-a3fa-02590f5adb83"
]
]
"vid" => array:1 [
0 => array:1 [
"value" => "2628"
]
]
"langcode" => array:1 [
0 => array:1 [
"value" => "hu"
]
]
"type" => array:1 [
0 => array:3 [
"target_id" => "article"
"entity" => array:13 [
"uuid" => "cbb801ed-3ab2-481a-8b78-96f43da6ebe4"
"langcode" => "hu"
"status" => true
"dependencies" => array:1 [
"module" => array:1 [
0 => "menu_ui"
]
]
"third_party_settings" => array:1 [
"menu_ui" => array:2 [
"available_menus" => array:1 [
0 => "main"
]
"parent" => "main:"
]
]
"_core" => array:1 [
"default_config_hash" => "AeW1SEDgb1OTQACAWGhzvMknMYAJlcZu0jljfeU3oso"
]
"name" => "Cikk"
"type" => "article"
"description" => "A <em>cikk</em> típust az időhöz kötött tartalmakhoz érdemes használni. Például hírek, sajtóközlemények vagy blogbejegyzések."
"help" => null
"new_revision" => true
"preview_mode" => 1
"display_submitted" => true
]
"bundle" => "node_type"
]
]
"revision_timestamp" => array:1 [
0 => array:1 [
"value" => "1461651870"
]
]
"revision_uid" => array:1 [
0 => array:3 [
"target_id" => "5"
"entity" => array:27 [
"uid" => array:1 [
0 => array:1 [
"value" => "5"
]
]
"uuid" => array:1 [
0 => array:1 [
"value" => "a2a64274-ebd7-4fed-8a77-8d26ee200bdb"
]
]
"langcode" => array:1 [
0 => array:1 [
"value" => "hu"
]
]
"preferred_langcode" => array:1 [
0 => array:1 [
"value" => "hu"
]
]
"preferred_admin_langcode" => array:1 [
0 => array:1 [
"value" => "hu"
]
]
"name" => array:1 [
0 => array:1 [
"value" => "zsanna"
]
]
"pass" => array:1 [
0 => array:1 [
"value" => "$S$EkkeMqOHM9es0NLVLecgTm/CC0T0IyuDkwKEzGkl1sQigFAP.sGj"
]
]
"mail" => array:1 [
0 => array:1 [
"value" => "zsanna@nyf.hu"
]
]
"timezone" => array:1 [
0 => array:1 [
"value" => "Europe/Budapest"
]
]
"status" => array:1 [
0 => array:1 [
"value" => "1"
]
]
"created" => array:1 [
0 => array:1 [
"value" => "1224076368"
]
]
"changed" => array:1 [
0 => array:1 [
"value" => "1639656373"
]
]
"access" => array:1 [
0 => array:1 [
"value" => "1720795948"
]
]
"login" => array:1 [
0 => array:1 [
"value" => "1720795755"
]
]
"init" => array:1 [
0 => array:1 [
"value" => "zsanna@nyf.hu"
]
]
"roles" => array:2 [
0 => array:3 [
"target_id" => "nyf_honlapadmin"
"entity" => array:9 [
"uuid" => "c552909b-c4fb-43f5-8671-12a2fbeab4e4"
"langcode" => "hu"
"status" => true
"dependencies" => array:2 [
"config" => array:13 [
0 => "filter.format.basic_html"
1 => "filter.format.filtered_html"
2 => "filter.format.full_html"
3 => "filter.format.html_kod"
4 => "filter.format.php_code"
5 => "filter.format.restricted_html"
6 => "filter.format.video"
7 => "node.type.article"
8 => "node.type.oldal_egyetem_dolgozoi_szamara_l"
9 => "node.type.page"
10 => "node.type.slideshow"
11 => "node.type.story"
12 => "node.type.szabalyzatok_oldala"
]
"module" => array:21 [
0 => "block"
1 => "block_content"
2 => "comment"
3 => "contact"
4 => "contextual"
5 => "domain_theme_switch"
6 => "file"
7 => "filter"
8 => "help"
9 => "language"
10 => "locale"
11 => "media"
12 => "node"
13 => "path"
14 => "search"
15 => "shortcut"
16 => "system"
17 => "taxonomy"
18 => "toolbar"
19 => "update"
20 => "views_ui"
]
]
"id" => "nyf_honlapadmin"
"label" => "NYF_honlapadmin"
"weight" => 3
"is_admin" => null
"permissions" => array:99 [
0 => "access administration pages"
1 => "access block library"
2 => "access comments"
3 => "access content"
4 => "access content overview"
5 => "access contextual links"
6 => "access files overview"
7 => "access help pages"
8 => "access shortcuts"
9 => "access site reports"
10 => "access toolbar"
11 => "access user profiles"
12 => "administer actions"
13 => "administer block content"
14 => "administer block types"
15 => "administer blocks"
16 => "administer comments"
17 => "administer contact forms"
18 => "administer content types"
19 => "administer filters"
20 => "administer languages"
21 => "administer menu"
22 => "administer nodes"
23 => "administer search"
24 => "administer site configuration"
25 => "administer taxonomy"
26 => "administer url aliases"
27 => "administer views"
28 => "bypass node access"
29 => "create article content"
30 => "create oldal_egyetem_dolgozoi_szamara_l content"
31 => "create page content"
32 => "create slideshow content"
33 => "create story content"
34 => "create szabalyzatok_oldala content"
35 => "create url aliases"
36 => "delete all revisions"
37 => "delete any article content"
38 => "delete any oldal_egyetem_dolgozoi_szamara_l content"
39 => "delete any page content"
40 => "delete any slideshow content"
41 => "delete any story content"
42 => "delete any szabalyzatok_oldala content"
43 => "delete article revisions"
44 => "delete oldal_egyetem_dolgozoi_szamara_l revisions"
45 => "delete own article content"
46 => "delete own files"
47 => "delete own oldal_egyetem_dolgozoi_szamara_l content"
48 => "delete own page content"
49 => "delete own slideshow content"
50 => "delete own story content"
51 => "delete own szabalyzatok_oldala content"
52 => "delete page revisions"
53 => "delete slideshow revisions"
54 => "delete story revisions"
55 => "delete szabalyzatok_oldala revisions"
56 => "domain administration theme"
57 => "edit any article content"
58 => "edit any oldal_egyetem_dolgozoi_szamara_l content"
59 => "edit any page content"
60 => "edit any slideshow content"
61 => "edit any story content"
62 => "edit any szabalyzatok_oldala content"
63 => "edit own article content"
64 => "edit own oldal_egyetem_dolgozoi_szamara_l content"
65 => "edit own page content"
66 => "edit own slideshow content"
67 => "edit own story content"
68 => "edit own szabalyzatok_oldala content"
69 => "post comments"
70 => "revert all revisions"
71 => "revert article revisions"
72 => "revert oldal_egyetem_dolgozoi_szamara_l revisions"
73 => "revert page revisions"
74 => "revert slideshow revisions"
75 => "revert story revisions"
76 => "revert szabalyzatok_oldala revisions"
77 => "search content"
78 => "skip comment approval"
79 => "translate interface"
80 => "use advanced search"
81 => "use text format basic_html"
82 => "use text format filtered_html"
83 => "use text format full_html"
84 => "use text format html_kod"
85 => "use text format php_code"
86 => "use text format restricted_html"
87 => "use text format video"
88 => "view all revisions"
89 => "view article revisions"
90 => "view oldal_egyetem_dolgozoi_szamara_l revisions"
91 => "view own unpublished content"
92 => "view own unpublished media"
93 => "view page revisions"
94 => "view slideshow revisions"
95 => "view story revisions"
96 => "view szabalyzatok_oldala revisions"
97 => "view the administration theme"
98 => "view update notifications"
]
]
"bundle" => "user_role"
]
1 => array:3 [
"target_id" => "nyf_honlapszerkeszto"
"entity" => array:9 [
"uuid" => "ee8cd97b-16be-487f-9d0d-f342e3957a33"
"langcode" => "hu"
"status" => true
"dependencies" => array:2 [
"config" => array:7 [
0 => "filter.format.full_html"
1 => "node.type.article"
2 => "node.type.fooldali_tartalmak"
3 => "node.type.oldal_egyetem_dolgozoi_szamara_l"
4 => "node.type.page"
5 => "node.type.slideshow"
6 => "node.type.szabalyzatok_oldala"
]
"module" => array:10 [
0 => "block"
1 => "block_content"
2 => "domain_theme_switch"
3 => "file"
4 => "filter"
5 => "media"
6 => "node"
7 => "path"
8 => "search"
9 => "system"
]
]
"id" => "nyf_honlapszerkeszto"
"label" => "NYF_honlapszerkeszto"
"weight" => 4
"is_admin" => null
"permissions" => array:49 [
0 => "access block library"
1 => "access content"
2 => "access content overview"
3 => "access files overview"
4 => "administer block content"
5 => "administer block types"
6 => "administer blocks"
7 => "create article content"
8 => "create fooldali_tartalmak content"
9 => "create page content"
10 => "create slideshow content"
11 => "create szabalyzatok_oldala content"
12 => "create url aliases"
13 => "delete any fooldali_tartalmak content"
14 => "delete any slideshow content"
15 => "delete any szabalyzatok_oldala content"
16 => "delete fooldali_tartalmak revisions"
17 => "delete own files"
18 => "delete own fooldali_tartalmak content"
19 => "delete own page content"
20 => "delete own slideshow content"
21 => "delete own szabalyzatok_oldala content"
22 => "delete slideshow revisions"
23 => "delete szabalyzatok_oldala revisions"
24 => "domain administration theme"
25 => "edit any article content"
26 => "edit any fooldali_tartalmak content"
27 => "edit any oldal_egyetem_dolgozoi_szamara_l content"
28 => "edit any page content"
29 => "edit any slideshow content"
30 => "edit any szabalyzatok_oldala content"
31 => "edit own article content"
32 => "edit own fooldali_tartalmak content"
33 => "edit own oldal_egyetem_dolgozoi_szamara_l content"
34 => "edit own page content"
35 => "edit own slideshow content"
36 => "edit own szabalyzatok_oldala content"
37 => "revert fooldali_tartalmak revisions"
38 => "revert slideshow revisions"
39 => "revert szabalyzatok_oldala revisions"
40 => "search content"
41 => "use advanced search"
42 => "use text format full_html"
43 => "view fooldali_tartalmak revisions"
44 => "view own unpublished content"
45 => "view own unpublished media"
46 => "view slideshow revisions"
47 => "view szabalyzatok_oldala revisions"
48 => "view the administration theme"
]
]
"bundle" => "user_role"
]
]
"default_langcode" => array:1 [
0 => array:1 [
"value" => "1"
]
]
"ldap_user_puid_sid" => []
"ldap_user_puid" => []
"ldap_user_puid_property" => []
"ldap_user_current_dn" => []
"ldap_user_prov_entries" => []
"ldap_user_last_checked" => []
"ldap_user_ldap_exclude" => []
"path" => array:1 [
0 => array:3 [
"alias" => "/users/zsanna"
"pid" => "2029"
"langcode" => "hu"
]
]
"field_domain_admin" => []
"user_picture" => []
]
"bundle" => "user"
]
]
"revision_log" => []
"status" => array:1 [
0 => array:1 [
"value" => "1"
]
]
"uid" => array:1 [
0 => array:3 [
"target_id" => "5"
"message" => "Recursion detected."
"array_path" => "revision_uid.0.entity"
]
]
"title" => array:1 [
0 => array:1 [
"value" => "Prof. Dr. Szép Tibor közreműködésével készült kutatási eredményeket publikáltak a Science című szaklapban"
]
]
"created" => array:1 [
0 => array:1 [
"value" => "1461651870"
]
]
"changed" => array:1 [
0 => array:1 [
"value" => "1461651870"
]
]
"promote" => array:1 [
0 => array:1 [
"value" => "1"
]
]
"sticky" => array:1 [
0 => array:1 [
"value" => "0"
]
]
"default_langcode" => array:1 [
0 => array:1 [
"value" => "1"
]
]
"revision_default" => array:1 [
0 => array:1 [
"value" => "1"
]
]
"revision_translation_affected" => array:1 [
0 => array:1 [
"value" => "1"
]
]
"path" => array:1 [
0 => array:3 [
"alias" => "/prof-dr-szep-tibor-koezremukoedesevel-keszuelt-kutatasi-eredmenyeket-publikaltak-science-cimu-szakla"
"pid" => "3876"
"langcode" => "hu"
]
]
"rh_action" => []
"rh_redirect" => []
"rh_redirect_response" => []
"rh_redirect_fallback_action" => []
"menu_link" => []
"body" => array:1 [
0 => array:3 [
"value" => """
<p class="x_xmsonormal rtejustify" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;"><a href="http://www.nyf.hu/sites/default/files/u5/Hirek/2016/aprilis/Dr_Szep_Tibor_IMG_1181.JPG" target="_blank"><img alt="" src="http://www.nyf.hu/sites/default/files/u5/Hirek/2016/aprilis/Dr_Szep_Tibor_IMG_1181_0.JPG" style="width: 200px; height: 133px; margin-left: 10px; margin-right: 10px; float: left;" /></a>A klímaváltozást a madarak jelzik. Több-tízezer európai, köztük magyar, és egyesült államokbeli önkéntes sokéves terepi munkája alapján egy nemzetközi kutatócsoport a klímaváltozás és biológiai sokféleség témájában meghatározó cikke jelent a világ egyik legjelentősebb szaklapja, a Science magazin hasábjain. A 2016 áprilisi számban megjelent cikk az első olyan nagyszabású kutatást közli, mely a madarak segítségével mutatja be, hogy a klímaváltozás milyen hatással van a biodiverzitásra. Az eredmények arra utalnak, hogy a klímaváltozás madárállományokra gyakorolt hatása nagyon hasonló jelleget mutatott Európában és az Egyesült Államokban annak ellenére, hogy a környezeti körülmények nagyban eltérnek.</p>\r\n
<p class="x_xmsonormal rtejustify" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;"><i> </i></p>\r\n
<!--break-->\r\n
<p class="x_xmsonormal rtejustify" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;"><i> </i></p>\r\n
<p class="x_xmsonormal rtejustify" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;"><i>A kutatócsoport 1980 és 2010 közötti időszakban Európában 145 madárfajt, az USA-ban pedig 380 madárfajt vizsgált. Elsőként bizonyították, hogy az egymástól távoli két kontinensen a klímaváltozás (nagy területekre kiterjedő hatása) hasonlóan befolyásolja a gyakori madárfajok állományait. A klímaváltozás bizonyos fajok számát csökkentheti, míg mások esetében növekedés várható. Vannak fajok, mint pl. a hazánkban is fészkelő<span class="x_apple-converted-space"> </span><i>csilp-csalp füzike</i>, amelynek európai állománya növekszik, ugyanakkor például az Észak-Európában fészkelő, nálunk téli vendég<span class="x_apple-converted-space"> </span><i>fenyőpinty</i><span class="x_apple-converted-space"> </span>esetében jelentős csökkenés tapasztalható. Ráadásul sok olyan faj van, ahol a klímaváltozás hatása pozitív és negatív irányban is változhat a faj elterjedési területén belül. Ilyen például a nálunk is fészkelő<span class="x_apple-converted-space"> </span><i>ökörszem</i>, melynek észak-európai állományai növekedést mutatnak az ottani enyhülő telek révén, azonban a dél-európai országok egyre szárazabb és melegebb nyara miatt állományai csökkennek, míg hazánkban jelenleg állandó az állománynagyság.</i></p>\r\n
<p class="x_xmsonormal rtejustify" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;"><i> </i></p>\r\n
<p class="x_xmsonormal rtejustify" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;"><i>Az Európa és az USA számos országában (illetve államában) több tízezer önkéntes megfigyelő részvételével működő madármonitorozó adatbázisok vizsgálata alapján azonosították, hogy mely fajok számára kedvező illetve kedvezőtlen a klímaváltozás és milyen különbségek adódnak egy fajon belül az elterjedési területük különböző részein. A vizsgálatok alapján <i>területenként<span class="x_apple-converted-space"><span style="color:red"> </span></span>besorolták</i><span class="x_apple-converted-space"> </span>a fajokat pozitív klímaváltozási<span class="x_apple-converted-space"> </span><i>trenddel (CST+)</i><span class="x_apple-converted-space"> </span>és negatív klímaváltozási trenddel<span class="x_apple-converted-space"> </span><i>(CST-)</i>jellemezhető csoportokba. A két csoportban lévő fajok állománynagyságainak változása alapján összetett indexeket számítottak minden vizsgált ország esetében minden évre, majd kontinensenként összegezték a pozitív változást<span class="x_apple-converted-space"> </span><i>(CST+)</i><span class="x_apple-converted-space"> </span>és a negatív változást<span class="x_apple-converted-space"> </span><i>(CST-)</i><span class="x_apple-converted-space"> </span>jelző indexeket minden évre. Amennyiben a klímaváltozás nem játszik jelentős szerepet a több száz vizsgált faj állomány alakulásában, úgy arra számíthatunk, hogy e két index hányadosa<span class="x_apple-converted-space"> </span><i>(CST+ / CST-),</i><span class="x_apple-converted-space"> </span>amit klímahatás indikátornak <i>(Climate Impact Indicator, CII)</i><span class="x_apple-converted-space"> </span>neveztek el, stagnáló értéket mutat a vizsgált időszakban. Azonban, ha a klímahatás indikátor értéke növekszik a kezdeti évhez képest, akkor annak hátterében a klímaváltozás pozitív és/vagy negatív hatásai feltételezhetőek.<span class="x_apple-converted-space"> </span><i>– tudtuk meg Prof. Dr. Szép Tibortól, a Nyíregyházi Egyetem professzorától, a magyarországi vizsgálatokat irányító szakembertől.</i></i></p>\r\n
<p class="x_xmsonormal rtejustify" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;"><i> </i></p>\r\n
<p class="x_xmsonormal rtejustify" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;"><i><b>A gyakori madarak állományváltozása alapján számított klímahatás indikátor (CII) mindkét kontinensen egyértelmű erőteljes növekedést mutat 1980 óta, összhangban a két kontinensen mért klímaváltozási adatokkal. A két kontinens között eltérések mutatkoznak az eltérő ökológiai környezet miatt a klímaváltozás okozta változások jellegében. </b>Európában a klímaváltozásra negatívan reagáló fajok indexe (CST-) markáns csökkenést mutat, míg a klímaváltozásra pozitívan reagáló fajok indexe (CS+) stagnáló, ugyanakkor az USA-ban a pozitívan reagáló fajok indexe (CS+) mutat markáns növekedést és a negatívan reagáló fajok indexe (CST-) stagnál.</i></p>\r\n
<p class="x_xmsonormal rtejustify" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;"><i> </i></p>\r\n
<p class="x_xmsonormal rtecenter" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;"><i> <a href="http://www.nyf.hu/sites/default/files/u5/Hirek/2016/aprilis/Dr_Szep_Tibor_IMG_1366.JPG" target="_blank"><img alt="" src="http://www.nyf.hu/sites/default/files/u5/Hirek/2016/aprilis/medium_Dr_Szep_Tibor_IMG_1366.JPG" style="width: 120px; height: 120px;" /></a></i></p>\r\n
<p class="x_xmsonormal rtecenter" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;"> </p>\r\n
<p class="x_xmsonormal rtejustify" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;"><i>A kutatásban Kelet-Közép Európában Csehország és Lengyelország mellett Magyarország is részt vett<span class="x_apple-converted-space"> <b><i>Prof. </i></b></span><b><i>Dr. Szép Tibor, a Nyíregyházi Egyetem Környezettudományi Intézetének egyetemi tanára révén.</i></b><span class="x_apple-converted-space"> </span>Az ő szakmai irányításával folyik hazánkban a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) keretében az a speciális madármonitorozó munka, a Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM), amely adatait használták fel a Kárpát-medencéből a vizsgálatokban. Az MMM keretében 1999 óta zajlik felmérő munka az ország teljes területén nemzetközi standardok alapján, több mint ezer önkéntes felmérő közreműködésével, amely térségünk legjelentősebb, vadon élő fajok állományváltozását folyamatosan monitorozó munkája és adatbázisa. Hazánkban napjainkra a hosszútávon vonuló, azaz a Szaharától délre telelő madárfajok esetében (pl. gólyák, fecskék, számos poszáta faj) azonosítható egyértelműen a klímaváltozás kedvezőtlen hatása, feltehetően az egymástól több ezer kilométerre lévő fészkelő, vonuló és telelő területeken zajló gyors változásokhoz való alkalmazkodás nehézségei miatt. E fajok több mint felének (55%) az állománya egyértelmű csökkenést mutat hazánkban és csak néhány faj esetében (7%) tapasztalható növekedés. E fajok állománya átlagosan negyedével csökkent (-25%), azonban vannak köztük olyan fajok, mint például a partifecske, amelynek a kilencvenes évek elején felmért 30 ezres fészkelő állománya a Tisza magyar szakaszán az utóbbi években 3 ezer párra (-90%) zsugorodott.</i></p>\r\n
<p class="x_xmsonormal rtejustify" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;"><i> </i></p>\r\n
<p class="x_xmsonormal rtejustify" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;"><i>A klímaváltozás hazánkban ugyanakkor pozitív hatással van az állandó (pl. cinegék), illetve a rövidtávon vonuló, azaz télen a mediterrán térségben telelő (pl. számos rigó féle) fajokra, feltehetően a kedvezőbb telelési körülmények miatt. E fajok közel kétharmadának (62%) az egyedszáma egyértelműen növekszik és csak negyedük (24%) csökken. Az egyre melegebb telek miatt a hazánkban áttelelő gyakori madárfajok közel kétharmada esetében (58%) a telelő állomány nagysága egyértelműen növekszik és csak 13%-uk esetében van csökkenés.</i></p>\r\n
<p class="x_xmsonormal" style="margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; text-align:justify"><i> </i></p>\r\n
<p class="x_xmsonormal" style="margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; text-align:justify"><i><b>A több-tízezer önkéntes felmérőnek is köszönhetően a gyakori madarak állományait vizsgáló adatbázis folyamatosan bővül.</b><span class="x_apple-converted-space"> </span>Az adatbázis alapján kialakított és alkalmazott klímaindikátor nagy jelentőséggel bír a klímaváltozás biológiai sokféleségre gyakorolt hatásának mérésében, de arra is alkalmas, hogy megmutassa, mennyire hatékonyak a klímaváltozás hatását mérsékelni kívánó beavatkozások. A hazánkban folyó, nagyszámú önkéntes közreműködésével zajló madármonitorozó munka egyedülálló lehetőséget ad térségünkben e nagy jelentőséggel bíró vizsgálatok végzésére.</i></p>\r\n
"""
"summary" => """
<p class="x_xmsonormal rtejustify" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;"><a href="http://www.nyf.hu/sites/default/files/u5/Hirek/2016/aprilis/Dr_Szep_Tibor_IMG_1181.JPG" target="_blank"><img alt="" src="http://www.nyf.hu/sites/default/files/u5/Hirek/2016/aprilis/Dr_Szep_Tibor_IMG_1181_0.JPG" style="width: 200px; height: 133px; margin-left: 10px; margin-right: 10px; float: left;" /></a>A klímaváltozást a madarak jelzik. Több-tízezer európai, köztük magyar, és egyesült államokbeli önkéntes sokéves terepi munkája alapján egy nemzetközi kutatócsoport a klímaváltozás és biológiai sokféleség témájában meghatározó cikke jelent a világ egyik legjelentősebb szaklapja, a Science magazin hasábjain. A 2016 áprilisi számban megjelent cikk az első olyan nagyszabású kutatást közli, mely a madarak segítségével mutatja be, hogy a klímaváltozás milyen hatással van a biodiverzitásra. Az eredmények arra utalnak, hogy a klímaváltozás madárállományokra gyakorolt hatása nagyon hasonló jelleget mutatott Európában és az Egyesült Államokban annak ellenére, hogy a környezeti körülmények nagyban eltérnek.</p>\r\n
<p class="x_xmsonormal rtejustify" style="margin: 0cm 0cm 0.0001pt;"><i> </i></p>\r\n
"""
"format" => "full_html"
]
]
"comment" => []
"field_chatbot_mezo" => []
"field_hir_kepei_slideshow" => []
"field_hir_taxonomiak" => []
"field_image" => []
"field_tags" => []
]