A tanulmányban az utóbbi két év hallgatói véleményfelméréseinek - melyek 14 képzési területet érintettek - mûszaki, informatikai és természettudományi képzésekkel kapcsolatos eredményeit összesítették.

Könnyû bekerülés

A megkérdezett hallgatók véleménye, visszaemlékezése alapján a mûszaki, informatikai és természettudományi képzési területekre a többi, felmérésben szereplõ képzési területhez képest könnyebb volt a bejutás: a megkérdezettek 48-54 százaléka nyilatkozott úgy, hogy számára nem volt különösebben nehéz a bekerülés. A többi képzési terület esetében ugyanezt csak a hallgatók 31 százaléka mondta. A három tudományterület közül - kis eltéréssel ugyan - az informatikai képzésekre lehetett legkönnyebben, a mûszaki szakokra pedig a legnehezebben bejutni, de ez esetben sem beszélhetünk rendkívüli nehézségekrõl.

Korszerû ismeretek

Az egyes szakok, illetve képzési területek értékét, rangját nagyban meghatározza, hogy mennyire nyújtanak korszerû ismereteket és piacképes diplomát hallgatóiknak. Ezek a szempontok is kiváló értékelést kaptak a diákoktól. A diplomaszerzést követõ elhelyezkedés sikeressége nagyban függ az oktatott szakismeretek naprakészségétõl, gyakorlati alkalmazhatóságától és több, a tanulmányok és a munkavállalás közti átmenetet megkönnyítõ tényezõtõl, mint amilyen a kutatásokba való bekapcsolódás lehetõsége, a képzés alatti munkalehetõség, vagy a szakmai gyakorlat színvonala. A három említett képzési terület e szempontból is valamelyest kiemelkedik a többi tudományterület közül.

Színvonalas infrastruktúra

A tanulást közvetlenül segítõ infrastruktúra színvonalával elégedettek aránya 60 százalék körüli. Még a mûszaki képzési terület esetében is jelentõsen magasabb a megelégedettség, mint a többi szakterület hallgatóinak átlagos megítélése. Feltûnõ még az is, hogy a mûszaki, informatikai és természettudományi képzési terület esetében elenyészõ, 3 százaléknyi azok aránya, akik kifejezetten negatív véleményt fogalmaztak meg e kérdésben, míg a többi képzési területen e hallgatók aránya viszonylag jelentõs, majdnem 10 százalék.

A képzés gyakorlati használhatósága mellett fontos, hogy a megfelelõ eszközök is biztosítva legyenek a hallgatók számára a korszerû ismeretek elsajátításához. A tanulást segítõ eszközök minõségének három fontos összetevõje a számítógép-ellátottság, a könyvtár színvonala és a tantermek felszereltsége. Ezek alapján különösen az informatikai és a természettudományi képzés emelkedik ki az összes képzési terület közül.

Diploma után könnyû elhelyezkedés

A képzések gyakorlati használhatóságáról, illetve az elhelyezkedés segítésérõl alkotott vélemények mellett természetesen a hallgatóknak többé-kevésbé szilárd elképzeléseik vannak arról, hogy tanulmányaik végeztével milyen konkrét eséllyel indulnak neki a munkaerõpiacnak, azaz sikerül-e rövid idõn belül a kívánt munkakörben állást találniuk.
Kiemelkedik a mûszaki és az informatikai képzés, ahol a legnagyobb arányban vélekednek úgy, hogy diplomájuk kézhez vétele után 1-2 éven belül valószínûség szerint el tudnak helyezkedni választott pályájukon. Az említett két tudományág esetében az elhelyezkedés tekintetében optimista hallgatók aránya 90 százalék feletti, míg a többinél ez az arány 75 százalék körüli, ugyanakkor ez utóbbi is még a derûlátó vélemények abszolút többségét jelzi.
Még jelentõsebb a különbség, ha azon hallgatók részarányát hasonlítjuk össze, akik egészen biztosak a kívánt pályán való elhelyezkedésben: a mûszaki és informatikai szakok diákjai körében ez az arány közel másfél-kétszerese (33-39 százalék) a többi képzési terület hallgatói esetében tapasztaltnak (17-20 százalék).
A mûszaki, informatikai és természettudományi képzési területen tanuló diákok több szempontból is kedvezõen ítélik meg tanulmányaikat. Fõként a mûszaki és informatikai szakokra járók fejezték ki reményüket a képzéssel való általános megelégedettségük mellett arra nézve is, hogy diplomaszerzés után a tanulmányaik során szerzett tudással a munkaerõpiacon is könnyen érvényesülni tudnak, igazolva ezzel, hogy a hazai felsõoktatási intézmények egyre inkább igyekeznek a munkaerõpiac igényeit is kielégíteni.
(www.edupress.hu)

A tanulmányban az utóbbi két év hallgatói véleményfelméréseinek - melyek 14 képzési területet érintettek - mûszaki, informatikai és természettudományi képzésekkel kapcsolatos eredményeit összesítették.

Könnyû bekerülés

A megkérdezett hallgatók véleménye, visszaemlékezése alapján a mûszaki, informatikai és természettudományi képzési területekre a többi, felmérésben szereplõ képzési területhez képest könnyebb volt a bejutás: a megkérdezettek 48-54 százaléka nyilatkozott úgy, hogy számára nem volt különösebben nehéz a bekerülés. A többi képzési terület esetében ugyanezt csak a hallgatók 31 százaléka mondta. A három tudományterület közül - kis eltéréssel ugyan - az informatikai képzésekre lehetett legkönnyebben, a mûszaki szakokra pedig a legnehezebben bejutni, de ez esetben sem beszélhetünk rendkívüli nehézségekrõl.

Korszerû ismeretek

Az egyes szakok, illetve képzési területek értékét, rangját nagyban meghatározza, hogy mennyire nyújtanak korszerû ismereteket és piacképes diplomát hallgatóiknak. Ezek a szempontok is kiváló értékelést kaptak a diákoktól. A diplomaszerzést követõ elhelyezkedés sikeressége nagyban függ az oktatott szakismeretek naprakészségétõl, gyakorlati alkalmazhatóságától és több, a tanulmányok és a munkavállalás közti átmenetet megkönnyítõ tényezõtõl, mint amilyen a kutatásokba való bekapcsolódás lehetõsége, a képzés alatti munkalehetõség, vagy a szakmai gyakorlat színvonala. A három említett képzési terület e szempontból is valamelyest kiemelkedik a többi tudományterület közül.

Színvonalas infrastruktúra

A tanulást közvetlenül segítõ infrastruktúra színvonalával elégedettek aránya 60 százalék körüli. Még a mûszaki képzési terület esetében is jelentõsen magasabb a megelégedettség, mint a többi szakterület hallgatóinak átlagos megítélése. Feltûnõ még az is, hogy a mûszaki, informatikai és természettudományi képzési terület esetében elenyészõ, 3 százaléknyi azok aránya, akik kifejezetten negatív véleményt fogalmaztak meg e kérdésben, míg a többi képzési területen e hallgatók aránya viszonylag jelentõs, majdnem 10 százalék.

A képzés gyakorlati használhatósága mellett fontos, hogy a megfelelõ eszközök is biztosítva legyenek a hallgatók számára a korszerû ismeretek elsajátításához. A tanulást segítõ eszközök minõségének három fontos összetevõje a számítógép-ellátottság, a könyvtár színvonala és a tantermek felszereltsége. Ezek alapján különösen az informatikai és a természettudományi képzés emelkedik ki az összes képzési terület közül.

Diploma után könnyû elhelyezkedés

A képzések gyakorlati használhatóságáról, illetve az elhelyezkedés segítésérõl alkotott vélemények mellett természetesen a hallgatóknak többé-kevésbé szilárd elképzeléseik vannak arról, hogy tanulmányaik végeztével milyen konkrét eséllyel indulnak neki a munkaerõpiacnak, azaz sikerül-e rövid idõn belül a kívánt munkakörben állást találniuk.
Kiemelkedik a mûszaki és az informatikai képzés, ahol a legnagyobb arányban vélekednek úgy, hogy diplomájuk kézhez vétele után 1-2 éven belül valószínûség szerint el tudnak helyezkedni választott pályájukon. Az említett két tudományág esetében az elhelyezkedés tekintetében optimista hallgatók aránya 90 százalék feletti, míg a többinél ez az arány 75 százalék körüli, ugyanakkor ez utóbbi is még a derûlátó vélemények abszolút többségét jelzi.
Még jelentõsebb a különbség, ha azon hallgatók részarányát hasonlítjuk össze, akik egészen biztosak a kívánt pályán való elhelyezkedésben: a mûszaki és informatikai szakok diákjai körében ez az arány közel másfél-kétszerese (33-39 százalék) a többi képzési terület hallgatói esetében tapasztaltnak (17-20 százalék).
A mûszaki, informatikai és természettudományi képzési területen tanuló diákok több szempontból is kedvezõen ítélik meg tanulmányaikat. Fõként a mûszaki és informatikai szakokra járók fejezték ki reményüket a képzéssel való általános megelégedettségük mellett arra nézve is, hogy diplomaszerzés után a tanulmányaik során szerzett tudással a munkaerõpiacon is könnyen érvényesülni tudnak, igazolva ezzel, hogy a hazai felsõoktatási intézmények egyre inkább igyekeznek a munkaerõpiac igényeit is kielégíteni.
(www.edupress.hu)