Devel Tokens

Dr. Manherz Károly a felsõoktatás idõszerû feladatairól tartott tájékoztatót a Magyar Rektori Konferencián. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium felsõoktatási és tudományos szakállamtitkára csütörtöki elõadása után nyilatkozott az nyf.hu-nak.

- Államtitkár úr, ebben a pillanatban lépett ki a tanácsterembõl, ahol órák óta folynak az elõadások, egyeztetések. A rektori konferencia pedig zárt körben zajlik, tehát mirõl esett szó az ön tájékoztatóján?
- A felsõoktatás aktuális kérdéseirõl számoltam be a fõiskolai rektoroknak. Természetesen számos olyan téma van, amirõl az utóbbi idõben sok szót ejtettünk, akár a felvételi, akár a térítési és juttatási szabályzat, de a most az aktuális feladatunk, a felsõoktatási törvény módosulása. Ez egy nagy csomag, és ennek több eleme van. Az egyik nagy eleme, amely próbál egyfajta költségvetési biztonságot teremteni a magyar felsõoktatásban. De szerepel benne az is, hogy egy többéves, kételemû finanszírozási rendszert építünk ki, ami egy állandó, fix finanszírozási komponenst, és egy változó komponenst tartalmaz. Ennek számos olyan komponense van, amit törvényben kell kialakítani. A miniszter úr által összehívott felsõoktatási kerekasztal kedden ül össze. Ez tárgyalja majd a leendõ törvény koncepcionális kérdéseit, és amennyiben ezt a kerekasztal elfogadja, akkor nyilvánvalóan megindul majd egyfajta munka. 

- Milyen változások várhatóak, vannak már konkrétumok?
- Sok olyan dolog van most, ami az érvényben lévõ felsõoktatási törvényben is gondot okoz. Bizonyos kérdések szabályozottak, bizonyosak pedig nem. Az élet egy picikét elszaladt, számos olyan dolog történik, amik miatt nyilvánvalóan korrekciókra lesz szükség. De van számos olyan kérdés is, amelyet az intézmények vetettek fel, ezekkel is foglalkozni fogunk. Több eleme lesz tehát, de még csak az elején tartunk, ez egyfajta gondolatébresztõ koncepciótárgyalás, megbeszélés lesz.

- Mit nevezhetnénk ma a felsõoktatás legnagyobb gondjának?
- Nagy gond a felsõoktatásban az, hogy túl sok az intézmény, túlstrukturált a magyar felsõoktatás rendszere. A hallgatói létszám a két-háromszorosára emelkedett a rendszerváltás utáni létszámnak, ami pedig oda vezetett, hogy a minõség rovására ment sokminden. Tehát elérte a magyar felsõoktatás azt a mennyiséget a képzésben, amit szerintem tovább már nem szabad fokozni. Több szempont miatt. Nem szabad fokozni a minõség miatt, a munkaerõpiac és elhelyezkedési lehetõségek miatt. Ezekben nyilvánvalóan egy nagyon komoly versenyhelyzet fog kialakulni, de az idén a felvételi rendszer már egy olyan alapelven mûködik, amely eléggé meghatározza azt, hogy a jelentkezõk, jelöltek hová kívánnak menni.

Tehát az õ megítélésük, vagy legalábbis az õ szakmai választásuk fogja sok esetben meghatározni, hogy az intézmények hány állami helyet kapnak. Egyelõre azt látjuk, hogy idén a jelentkezõk száma még mindig nagyon magas, úgy tûnik ez évben is körülbelül százhúszezer fõre tehetõ a magyar felsõoktatásba jelentkezõk száma. Ez körülbelül ugyanannyi, mint a tavalyi szám. De ez jó, azért, mert ez azt jelenti, hogy a bevezetett intézkedések, például a képzési hozzájárulás nem riasztotta el a fiatalokat attól, hogy továbbtanuljanak. Széttagolt ugye felsõoktatási intézmény rendszer, nagyon sok a nem állami intézmény. Huszonkilenc azon felsõoktatási intézmények száma, ami állami intézménynek minõsül, a többi nem. Egyrésze ezeknek az egyházakkal, Vatikánnal kötött egyeztetések alapján mûködik, és fog is mûködni de sok alapítványi- és magánintézmény van.

Valamilyen módon arról kellene a következõ idõkben beszélni - a ránk váró két-három év nyilván kialakít egy ilyen szisztémát -, hogy az állam, mint megrendelõ milyen vonatkozásokban lép fel, hol rendel meg még bizonyos képzéseket. De nyilván ezeket a megrendeléseket a saját intézményeiben kellene megtennie, kivéve, ha ezeket az adott intézmény nem tudná esetlegesen teljesíteni úgy, hogy a gazdaság, a piac, a társadalom és az oktatással szemben támasztott igényeit is kielégítse.

(ej)

Dr. Manherz Károly a felsõoktatás idõszerû feladatairól tartott tájékoztatót a Magyar Rektori Konferencián. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium felsõoktatási és tudományos szakállamtitkára csütörtöki elõadása után nyilatkozott az nyf.hu-nak.

- Államtitkár úr, ebben a pillanatban lépett ki a tanácsterembõl, ahol órák óta folynak az elõadások, egyeztetések. A rektori konferencia pedig zárt körben zajlik, tehát mirõl esett szó az ön tájékoztatóján?
- A felsõoktatás aktuális kérdéseirõl számoltam be a fõiskolai rektoroknak. Természetesen számos olyan téma van, amirõl az utóbbi idõben sok szót ejtettünk, akár a felvételi, akár a térítési és juttatási szabályzat, de a most az aktuális feladatunk, a felsõoktatási törvény módosulása. Ez egy nagy csomag, és ennek több eleme van. Az egyik nagy eleme, amely próbál egyfajta költségvetési biztonságot teremteni a magyar felsõoktatásban. De szerepel benne az is, hogy egy többéves, kételemû finanszírozási rendszert építünk ki, ami egy állandó, fix finanszírozási komponenst, és egy változó komponenst tartalmaz. Ennek számos olyan komponense van, amit törvényben kell kialakítani. A miniszter úr által összehívott felsõoktatási kerekasztal kedden ül össze. Ez tárgyalja majd a leendõ törvény koncepcionális kérdéseit, és amennyiben ezt a kerekasztal elfogadja, akkor nyilvánvalóan megindul majd egyfajta munka. 

- Milyen változások várhatóak, vannak már konkrétumok?
- Sok olyan dolog van most, ami az érvényben lévõ felsõoktatási törvényben is gondot okoz. Bizonyos kérdések szabályozottak, bizonyosak pedig nem. Az élet egy picikét elszaladt, számos olyan dolog történik, amik miatt nyilvánvalóan korrekciókra lesz szükség. De van számos olyan kérdés is, amelyet az intézmények vetettek fel, ezekkel is foglalkozni fogunk. Több eleme lesz tehát, de még csak az elején tartunk, ez egyfajta gondolatébresztõ koncepciótárgyalás, megbeszélés lesz.

- Mit nevezhetnénk ma a felsõoktatás legnagyobb gondjának?
- Nagy gond a felsõoktatásban az, hogy túl sok az intézmény, túlstrukturált a magyar felsõoktatás rendszere. A hallgatói létszám a két-háromszorosára emelkedett a rendszerváltás utáni létszámnak, ami pedig oda vezetett, hogy a minõség rovására ment sokminden. Tehát elérte a magyar felsõoktatás azt a mennyiséget a képzésben, amit szerintem tovább már nem szabad fokozni. Több szempont miatt. Nem szabad fokozni a minõség miatt, a munkaerõpiac és elhelyezkedési lehetõségek miatt. Ezekben nyilvánvalóan egy nagyon komoly versenyhelyzet fog kialakulni, de az idén a felvételi rendszer már egy olyan alapelven mûködik, amely eléggé meghatározza azt, hogy a jelentkezõk, jelöltek hová kívánnak menni.

Tehát az õ megítélésük, vagy legalábbis az õ szakmai választásuk fogja sok esetben meghatározni, hogy az intézmények hány állami helyet kapnak. Egyelõre azt látjuk, hogy idén a jelentkezõk száma még mindig nagyon magas, úgy tûnik ez évben is körülbelül százhúszezer fõre tehetõ a magyar felsõoktatásba jelentkezõk száma. Ez körülbelül ugyanannyi, mint a tavalyi szám. De ez jó, azért, mert ez azt jelenti, hogy a bevezetett intézkedések, például a képzési hozzájárulás nem riasztotta el a fiatalokat attól, hogy továbbtanuljanak. Széttagolt ugye felsõoktatási intézmény rendszer, nagyon sok a nem állami intézmény. Huszonkilenc azon felsõoktatási intézmények száma, ami állami intézménynek minõsül, a többi nem. Egyrésze ezeknek az egyházakkal, Vatikánnal kötött egyeztetések alapján mûködik, és fog is mûködni de sok alapítványi- és magánintézmény van.

Valamilyen módon arról kellene a következõ idõkben beszélni - a ránk váró két-három év nyilván kialakít egy ilyen szisztémát -, hogy az állam, mint megrendelõ milyen vonatkozásokban lép fel, hol rendel meg még bizonyos képzéseket. De nyilván ezeket a megrendeléseket a saját intézményeiben kellene megtennie, kivéve, ha ezeket az adott intézmény nem tudná esetlegesen teljesíteni úgy, hogy a gazdaság, a piac, a társadalom és az oktatással szemben támasztott igényeit is kielégítse.

(ej)

Dr. Manherz Károly a felsõoktatás idõszerû feladatairól tartott tájékoztatót a Magyar Rektori Konferencián. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium felsõoktatási és tudományos szakállamtitkára csütörtöki elõadása után nyilatkozott az nyf.hu-nak.

Dr. Manherz Károly a felsõoktatás idõszerû feladatairól tartott tájékoztatót a Magyar Rektori Konferencián. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium felsõoktatási és tudományos szakállamtitkára csütörtöki elõadása után nyilatkozott az nyf.hu-nak.