A Nyíregyházi Egyetemen mutatták be a „Család és rokonság nyelvek tükrében” című nyelvészeti kiadványt. A Szépe György professzor úr emlékére szerkesztett gyűjteményt dr. Pethő József főiskolai tanár ajánlotta a jelenlévőknek.

A család s tulajdon lesz a világnak kettes mozgatója… - mondja Lucifer Madách Imre: Az ember tragédiája című művében (III. szín).

E monográfia szerzői a világnak kettes mozgatója közül az egyiket, a család (és a rokonság) témáját tették elemzésük központi kérdésévé. Arra voltak kíváncsiak, mennyiben hasonlítanak a magyar nyelv család- és rokonságterminusai 12 nyelv (angol, finn, francia, japán, kínai, koreai, német, olasz, orosz, román, spanyol, szerb) rokonságneveire, illetve mennyiben térnek el azoktól. A kötet tehát a magyar rokonságnevek leírását, elemzését követően 12 összehasonlító nyelvészeti jellegű értekezést tartalmaz. E dolgozatokat követi a családterminológia nyelvhasználatának kognitív (fordítás)stilisztikai kapcsolódásait vizsgáló fejezet. Végül a kötet szerkesztői általánosnak tekinthető következtetéseket fogalmaztak meg az európai és a kelet-ázsiai nyelvek jellemzőiről.

A száraz nyelvtudományi szövegeket a szerzők népszokások felidézésével, a családot és a rokonságot érintő közmondások magyar- és idegen nyelvű közreadásával, illusztrációként szolgáló képekkel tették színesebbé, érdekesebbé. Az olvasó összehasonlíthatja a matyó és a japán lakodalmi menetet, egy pillantást vethet a spanyol királyi család hivatalos fotójára, vagy éppen a régi Gretna Green-i kovácsműhelyre, ahol szülői engedély nélkül is házasságot köthettek az angol fiatalok. Az idézett közmondásokkal nem kell mindig egyetértenünk, és szórakozhatunk azzal is, vajon ismertük-e mindazt, amit a szerzők utalásszerűen felidéznek a Tudta-e? kérdéssel kezdődő kis betétekben.

A Célok és metódusok című fejezetet Hidasi Judit, Osváth Gábor és Székely Gábor jegyzi. A második: Rokonsági és családterminusok az angol nyelvben címűt Tukacs Tamás; A Rokonsági és családterminusok a finn nyelvben című részt Minya Károly. A 4. fejezetnek, amely a Rokonsági és családterminusok a francia nyelvben címet viseli Nagyné Schmelczer Erika a szerzője. Friederike Megyery és Székely Gábor nevéhez köthető a Rokonsági és családterminusok a német nyelvben című nyolcadik rész. A 10. fejezet szerzői, amely a Rokonsági és családterminusok az orosz nyelvben címet kapta Répási Györgyné és Székely Gábor. Továbbá szintén a Nyíregyházi Egyetem oktatóihoz köthető fejezet a 14. A családterminológia nyelvhasználatának kognitív (fordítás)-stilisztikai kapcsolódásai című is (Cs. Jónás Erzsébet).

A könyv hasznos lehet a nyelvtanárok, az idegen nyelveket tanuló diákok számára is. Valószínűleg minden idegen nyelv tanításának első leckéi közé tartozik, a lakással, a munkahellyel, az utazással, a sporttal, az egészséggel-betegséggel együtt a család. A tankönyvek, sokszor nagyon ötletes módon, közel hozzák a tanulókhoz az alapvető család- és rokonsági terminusokat. E könyv két szempontból nyújt többet az átlagos tankönyveknél: első: a szerzők arra törekedtek, hogy a vizsgált nyelv jelenleg használatos rokonságneveinek teljes körét bemutassák; második: a magyar nyelvvel történő összehasonlítás talán segíti az idegen nyelvi kifejezések megtanulását.

A monográfia célját legtömörebben talán így foglalhatjuk össze: ismereteket nyújtva szórakoztatni, szórakoztatva tanítani, és lehetővé tenni, hogy az olvasó előtt egy apró ablakon keresztül kitekintve a világ sok színes, változatos képe táruljon fel.

- - - - -

Hidasi Judit, Osváth Gábor, Székely Gábor (szerkesztő): Család és rokonság nyelvek tükrében

225 oldal, ISBN 9789634090588, Tinta Kiadó, Budapest, 2016.

A könyv kapható a Tinta Kiadó webshopjában.

A Nyíregyházi Egyetemen mutatták be a „Család és rokonság nyelvek tükrében” című nyelvészeti kiadványt. A Szépe György professzor úr emlékére szerkesztett gyűjteményt dr. Pethő József főiskolai tanár ajánlotta a jelenlévőknek.

A család s tulajdon lesz a világnak kettes mozgatója… - mondja Lucifer Madách Imre: Az ember tragédiája című művében (III. szín).

E monográfia szerzői a világnak kettes mozgatója közül az egyiket, a család (és a rokonság) témáját tették elemzésük központi kérdésévé. Arra voltak kíváncsiak, mennyiben hasonlítanak a magyar nyelv család- és rokonságterminusai 12 nyelv (angol, finn, francia, japán, kínai, koreai, német, olasz, orosz, román, spanyol, szerb) rokonságneveire, illetve mennyiben térnek el azoktól. A kötet tehát a magyar rokonságnevek leírását, elemzését követően 12 összehasonlító nyelvészeti jellegű értekezést tartalmaz. E dolgozatokat követi a családterminológia nyelvhasználatának kognitív (fordítás)stilisztikai kapcsolódásait vizsgáló fejezet. Végül a kötet szerkesztői általánosnak tekinthető következtetéseket fogalmaztak meg az európai és a kelet-ázsiai nyelvek jellemzőiről.

A száraz nyelvtudományi szövegeket a szerzők népszokások felidézésével, a családot és a rokonságot érintő közmondások magyar- és idegen nyelvű közreadásával, illusztrációként szolgáló képekkel tették színesebbé, érdekesebbé. Az olvasó összehasonlíthatja a matyó és a japán lakodalmi menetet, egy pillantást vethet a spanyol királyi család hivatalos fotójára, vagy éppen a régi Gretna Green-i kovácsműhelyre, ahol szülői engedély nélkül is házasságot köthettek az angol fiatalok. Az idézett közmondásokkal nem kell mindig egyetértenünk, és szórakozhatunk azzal is, vajon ismertük-e mindazt, amit a szerzők utalásszerűen felidéznek a Tudta-e? kérdéssel kezdődő kis betétekben.

A Célok és metódusok című fejezetet Hidasi Judit, Osváth Gábor és Székely Gábor jegyzi. A második: Rokonsági és családterminusok az angol nyelvben címűt Tukacs Tamás; A Rokonsági és családterminusok a finn nyelvben című részt Minya Károly. A 4. fejezetnek, amely a Rokonsági és családterminusok a francia nyelvben címet viseli Nagyné Schmelczer Erika a szerzője. Friederike Megyery és Székely Gábor nevéhez köthető a Rokonsági és családterminusok a német nyelvben című nyolcadik rész. A 10. fejezet szerzői, amely a Rokonsági és családterminusok az orosz nyelvben címet kapta Répási Györgyné és Székely Gábor. Továbbá szintén a Nyíregyházi Egyetem oktatóihoz köthető fejezet a 14. A családterminológia nyelvhasználatának kognitív (fordítás)-stilisztikai kapcsolódásai című is (Cs. Jónás Erzsébet).

A könyv hasznos lehet a nyelvtanárok, az idegen nyelveket tanuló diákok számára is. Valószínűleg minden idegen nyelv tanításának első leckéi közé tartozik, a lakással, a munkahellyel, az utazással, a sporttal, az egészséggel-betegséggel együtt a család. A tankönyvek, sokszor nagyon ötletes módon, közel hozzák a tanulókhoz az alapvető család- és rokonsági terminusokat. E könyv két szempontból nyújt többet az átlagos tankönyveknél: első: a szerzők arra törekedtek, hogy a vizsgált nyelv jelenleg használatos rokonságneveinek teljes körét bemutassák; második: a magyar nyelvvel történő összehasonlítás talán segíti az idegen nyelvi kifejezések megtanulását.

A monográfia célját legtömörebben talán így foglalhatjuk össze: ismereteket nyújtva szórakoztatni, szórakoztatva tanítani, és lehetővé tenni, hogy az olvasó előtt egy apró ablakon keresztül kitekintve a világ sok színes, változatos képe táruljon fel.

- - - - -

Hidasi Judit, Osváth Gábor, Székely Gábor (szerkesztő): Család és rokonság nyelvek tükrében

225 oldal, ISBN 9789634090588, Tinta Kiadó, Budapest, 2016.

A könyv kapható a Tinta Kiadó webshopjában.

A Nyíregyházi Egyetemen mutatták be a „Család és rokonság nyelvek tükrében” című nyelvészeti kiadványt. A Szépe György professzor úr emlékére szerkesztett gyűjteményt dr. Pethő József főiskolai tanár ajánlotta a jelenlévőknek.

A család s tulajdon lesz a világnak kettes mozgatója… - mondja Lucifer Madách Imre: Az ember tragédiája című művében (III. szín).

A Nyíregyházi Egyetemen mutatták be a „Család és rokonság nyelvek tükrében” című nyelvészeti kiadványt. A Szépe György professzor úr emlékére szerkesztett gyűjteményt dr. Pethő József főiskolai tanár ajánlotta a jelenlévőknek.

A család s tulajdon lesz a világnak kettes mozgatója… - mondja Lucifer Madách Imre: Az ember tragédiája című művében (III. szín).