A Magyar Közgazdasági Társaság Nyíregyházi Szervezete meghívására április 4-én a Nyíregyházi Egyetemen tartott előadást Prof. dr. Kovács Árpád, egyetemi tanár, a Költségvetési Tanács elnöke. Gazdasági kilátások, államháztartási pozíciók 2017 tavaszán című előadásában Magyarország jelenlegi gazdasági eredményeiről és jövőbeni lehetőségeiről is beszélt.

A szakember a hazai folyamatokat elemezve elmondta, hogy bár a GDP növekedés 2016-ban lassult, annak szerkezete bizakodásra adhat okot, hiszen az EU transzferek visszaesése és a mezőgazdaság pozitív hatása együtt 2 %-os gazdasági növekedést hozott. Az év első felében visszaeső építőipari és mérsékelt ipari teljesítmény látható, ugyanakkor a bővülő fogyasztás és a feszes munkaerőpiac valamint, az ún. egyszeri tételek (növekedési adóhitel, földértékesítés) a költségvetési bevételek szempontjából is kedvező hatást gyakoroltak. Dr. Kovács Árpád szerint az évkezdet 2017-ben pozitív, a múlt évi gyengébb teljesítmény átmenetinek látszik, sőt további javulás várható. A következő évek fő kihívása a szakképzett munkaerőhiány gazdaságra gyakorolt hatásának ellensúlyozása lesz, erre a beruházások és a termelékenység javítása a logikus válasz a vállalatok részéről. Elmondható ugyanakkor, hogy már látszik a beruházási kedv élénkülése, főleg a szolgáltató szektorban, így ha élénkülnek a vállalati beruházások, akkor hosszabb ideig is kitarthat az egyre dinamikusabb növekedési ciklus, ami a szakképzésben is pozitív folyamatokat vetíthet előre. – hangzott el az eseményen.

Dr. Kovács Árpád kiemelte a magyar gazdaság külső sérülékenysége jelentős mértékben csökkent. Indoklásában említette, hogy a sérülékenység csökkenését a gazdaságpolitikai intézkedések (fegyelmezett költségvetés, devizaadósság probléma rendezése, EU források gyors felhasználása), részben pedig a magánszektor alkalmazkodása (erőteljes mérleg alkalmazkodás, kedvező export-versenyképesség) eredményezte. Mindennek következtében az utóbbi időszak nagy jelentőségű világpolitikai eseményei (ukrán válság, a ciprusi bankválság vagy a görög adósságmentő folyamat zökkenői) érezhetően csak kisebb sokkokat okoztak a hazai gazdaságban. Az alternatív világgazdasági forgatókönyvek rövid távon érdemben megváltoztathatják ugyan a magyar gazdaság külső feltételrendszerét, de közép távon kezelhető helyzetekhez vezetnek és nem térítik el a magyar fiskális politikát a trendszerű adósságcsökkentéstől. Míg reálgazdasági integráltságunk az európai gazdaságba folyamatosan nő, addig külső sérülékenységünk tehát trendszerűen csökken. Magyarország felminősítése újabb lépés volt a pénzpiaci eredetű külső sokkokkal szembeni ellenállósság növelésére.

Elmondható – tájékoztatta a hallgatóságot a közgazdász szakember -, hogy az EU-források jelentősen javították a belső és a külső stabilitást. Az eredmények értékét növeli, hogy az EU-források nélkül a költségvetés hiánya mindvégig 3%-on vagy felette lett volna, az államadósság nem csökkent, hanem a GDP 84%-ára emelkedett volna. Az EU-források a külső stabilitást nagymértékben segítették 40 milliárd euró forintra váltásával, s ez által devizatartalékká változtatásával. Ez helyettesítette a korábban felvett IMF-EU kölcsönt, segítette a devizahitelek átkonvertálását forintra, az adósság és a kamat mérséklődését, a magyar deviza védelmét.

Dr. Kovács Árpád véleménye szerint a kedvező eredmények bizakodó várakozásokra adnak okot. Úgy véli a növekedési trend állandósul, meghaladja az évekkel korábbi várakozásokat, és az ország potenciális, egyszeri hatásoktól megtisztított növekedési képességei is javulnak. A gazdaságot erősítő tényezők között az EU forrásokra támaszkodó beruházásokat, a megtakarítások növekedését, a fogyasztás erősödését, a nagyobb vállalkozások kedvező export-versenyképességét említette. A jövőben az energiaár csökkenése és az ezzel járó cserearány-javulás alacsony inflációt eredményez, a fehéredő gazdaság kedvező költségvetési finanszírozási pozíciókat eredményez, így a szakember véleménye szerint a jövőben a kelet-európai országok erős, emelkedő gazdasági tömböt képeznek majd az EU-n belül.

Záró gondolataiban elmondta, hogy Magyarországnak és a régiónak új fejlődési modell kell: mely a tudás, a hálózatosodás, rugalmas szervezeti rend, az integrálódási képesség erősítésének eszközeit használja. Ki kell használnunk a rövidtávon még biztosnak tekinthető növekedési feltételek adta lehetőségeket, miközben meg kell őrizni és tovább javítani a pénzügyi stabilitáson, az adósságok terhét gyorsabban mérsékelve. – összegezte a Nyíregyházi Egyetemen tartott előadásában a Költségvetési Tanács elnöke.

„Tisztújítás” az MKT megyei szervezete közgyűlésén

Az előadást megelőzően tartotta tisztújító közgyűlését a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezete. A közgyűlés megerősítette posztján Mádi Zoltán elnököt és Lakatos Tibor alelnököt. A megyei elnökség összetételében sem történt változás: Bede József, dr. Kvancz József, Szabóné Berta Olga és Harsági Tünde (titkár), illetve az ifjúsági tagozat vezetője Haraszti Panna lettek (maradtak) a tagjai.

A Magyar Közgazdasági Társaság Nyíregyházi Szervezete meghívására április 4-én a Nyíregyházi Egyetemen tartott előadást Prof. dr. Kovács Árpád, egyetemi tanár, a Költségvetési Tanács elnöke. Gazdasági kilátások, államháztartási pozíciók 2017 tavaszán című előadásában Magyarország jelenlegi gazdasági eredményeiről és jövőbeni lehetőségeiről is beszélt.

A szakember a hazai folyamatokat elemezve elmondta, hogy bár a GDP növekedés 2016-ban lassult, annak szerkezete bizakodásra adhat okot, hiszen az EU transzferek visszaesése és a mezőgazdaság pozitív hatása együtt 2 %-os gazdasági növekedést hozott. Az év első felében visszaeső építőipari és mérsékelt ipari teljesítmény látható, ugyanakkor a bővülő fogyasztás és a feszes munkaerőpiac valamint, az ún. egyszeri tételek (növekedési adóhitel, földértékesítés) a költségvetési bevételek szempontjából is kedvező hatást gyakoroltak. Dr. Kovács Árpád szerint az évkezdet 2017-ben pozitív, a múlt évi gyengébb teljesítmény átmenetinek látszik, sőt további javulás várható. A következő évek fő kihívása a szakképzett munkaerőhiány gazdaságra gyakorolt hatásának ellensúlyozása lesz, erre a beruházások és a termelékenység javítása a logikus válasz a vállalatok részéről. Elmondható ugyanakkor, hogy már látszik a beruházási kedv élénkülése, főleg a szolgáltató szektorban, így ha élénkülnek a vállalati beruházások, akkor hosszabb ideig is kitarthat az egyre dinamikusabb növekedési ciklus, ami a szakképzésben is pozitív folyamatokat vetíthet előre. – hangzott el az eseményen.

Dr. Kovács Árpád kiemelte a magyar gazdaság külső sérülékenysége jelentős mértékben csökkent. Indoklásában említette, hogy a sérülékenység csökkenését a gazdaságpolitikai intézkedések (fegyelmezett költségvetés, devizaadósság probléma rendezése, EU források gyors felhasználása), részben pedig a magánszektor alkalmazkodása (erőteljes mérleg alkalmazkodás, kedvező export-versenyképesség) eredményezte. Mindennek következtében az utóbbi időszak nagy jelentőségű világpolitikai eseményei (ukrán válság, a ciprusi bankválság vagy a görög adósságmentő folyamat zökkenői) érezhetően csak kisebb sokkokat okoztak a hazai gazdaságban. Az alternatív világgazdasági forgatókönyvek rövid távon érdemben megváltoztathatják ugyan a magyar gazdaság külső feltételrendszerét, de közép távon kezelhető helyzetekhez vezetnek és nem térítik el a magyar fiskális politikát a trendszerű adósságcsökkentéstől. Míg reálgazdasági integráltságunk az európai gazdaságba folyamatosan nő, addig külső sérülékenységünk tehát trendszerűen csökken. Magyarország felminősítése újabb lépés volt a pénzpiaci eredetű külső sokkokkal szembeni ellenállósság növelésére.

Elmondható – tájékoztatta a hallgatóságot a közgazdász szakember -, hogy az EU-források jelentősen javították a belső és a külső stabilitást. Az eredmények értékét növeli, hogy az EU-források nélkül a költségvetés hiánya mindvégig 3%-on vagy felette lett volna, az államadósság nem csökkent, hanem a GDP 84%-ára emelkedett volna. Az EU-források a külső stabilitást nagymértékben segítették 40 milliárd euró forintra váltásával, s ez által devizatartalékká változtatásával. Ez helyettesítette a korábban felvett IMF-EU kölcsönt, segítette a devizahitelek átkonvertálását forintra, az adósság és a kamat mérséklődését, a magyar deviza védelmét.

Dr. Kovács Árpád véleménye szerint a kedvező eredmények bizakodó várakozásokra adnak okot. Úgy véli a növekedési trend állandósul, meghaladja az évekkel korábbi várakozásokat, és az ország potenciális, egyszeri hatásoktól megtisztított növekedési képességei is javulnak. A gazdaságot erősítő tényezők között az EU forrásokra támaszkodó beruházásokat, a megtakarítások növekedését, a fogyasztás erősödését, a nagyobb vállalkozások kedvező export-versenyképességét említette. A jövőben az energiaár csökkenése és az ezzel járó cserearány-javulás alacsony inflációt eredményez, a fehéredő gazdaság kedvező költségvetési finanszírozási pozíciókat eredményez, így a szakember véleménye szerint a jövőben a kelet-európai országok erős, emelkedő gazdasági tömböt képeznek majd az EU-n belül.

Záró gondolataiban elmondta, hogy Magyarországnak és a régiónak új fejlődési modell kell: mely a tudás, a hálózatosodás, rugalmas szervezeti rend, az integrálódási képesség erősítésének eszközeit használja. Ki kell használnunk a rövidtávon még biztosnak tekinthető növekedési feltételek adta lehetőségeket, miközben meg kell őrizni és tovább javítani a pénzügyi stabilitáson, az adósságok terhét gyorsabban mérsékelve. – összegezte a Nyíregyházi Egyetemen tartott előadásában a Költségvetési Tanács elnöke.

„Tisztújítás” az MKT megyei szervezete közgyűlésén

Az előadást megelőzően tartotta tisztújító közgyűlését a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezete. A közgyűlés megerősítette posztján Mádi Zoltán elnököt és Lakatos Tibor alelnököt. A megyei elnökség összetételében sem történt változás: Bede József, dr. Kvancz József, Szabóné Berta Olga és Harsági Tünde (titkár), illetve az ifjúsági tagozat vezetője Haraszti Panna lettek (maradtak) a tagjai.

A Magyar Közgazdasági Társaság Nyíregyházi Szervezete meghívására április 4-én a Nyíregyházi Egyetemen tartott előadást Prof. dr. Kovács Árpád, egyetemi tanár, a Költségvetési Tanács elnöke. Gazdasági kilátások, államháztartási pozíciók 2017 tavaszán című előadásában Magyarország jelenlegi gazdasági eredményeiről és jövőbeni lehetőségeiről is beszélt.

A Magyar Közgazdasági Társaság Nyíregyházi Szervezete meghívására április 4-én a Nyíregyházi Egyetemen tartott előadást Prof. dr. Kovács Árpád, egyetemi tanár, a Költségvetési Tanács elnöke. Gazdasági kilátások, államháztartási pozíciók 2017 tavaszán című előadásában Magyarország jelenlegi gazdasági eredményeiről és jövőbeni lehetőségeiről is beszélt.