Az elmúlt években nõtt az e-felvételizõk száma, idén minden tizedik jelentkezõ az interneten keresztül jelezte továbbtanulási szándékát. A statisztikai adatok vizsgálatából kiderült, hogy a 18-19 évesek inkább a hagyományos jelentkezési formát, míg a húsz év felettiek az elektronikus adatlapot részesítették elõnyben. A frissen érettségizettek körében minden huszadik jelentkezõ választotta az elektronikus ügyintézést, míg a 28-35 évesek esetében minden negyedik jelentkezõ az internet segítségével intézte az adatlapok kitöltését. A negyven év felettiek magas százaléka szintén a viszonylag új jelentkezési formát választotta.

A kiegészítõ alapképzésre és mesterképzésre jelentkezõk korosztályos összetételébõl következtetve egyértelmû a fentiek ismeretében, hogy a népszerû volt az elektronikus jelentkezés, az esti és távoktatás munkarendre jelentkezõk közül minden ötödik továbbtanulni készülõ interneten keresztül jelentkezett.

Az eredmények hátterében feltételezhetõen az áll, hogy az érettségi elõtt álló diákok inkább közösséget alkotva, tanári közremûködéssel szeretnék kitölteni az elkövetkezendõ pár évüket, talán egész életüket meghatározó nyomtatványt, amely hagyományos formában talán hivatalosabbnak tûnik és mindenképpen kézzelfoghatóbb, mint az internetes megoldás.

Az e-jelentkezõk mindössze 2,1 százaléka juthat szociális alapon többletponthoz, tehát feltételezhetõ, hogy a szociálisan hátrányos helyzetû fiatalok körében még mindig nem könnyû az internet hozzáférés. A hagyományos formában jelentkezõk 6 százaléka jogosult többletpontra hátrányos helyzete miatt.
(www.edupress.hu)

- bíró -

Az elmúlt években nõtt az e-felvételizõk száma, idén minden tizedik jelentkezõ az interneten keresztül jelezte továbbtanulási szándékát. A statisztikai adatok vizsgálatából kiderült, hogy a 18-19 évesek inkább a hagyományos jelentkezési formát, míg a húsz év felettiek az elektronikus adatlapot részesítették elõnyben. A frissen érettségizettek körében minden huszadik jelentkezõ választotta az elektronikus ügyintézést, míg a 28-35 évesek esetében minden negyedik jelentkezõ az internet segítségével intézte az adatlapok kitöltését. A negyven év felettiek magas százaléka szintén a viszonylag új jelentkezési formát választotta.

A kiegészítõ alapképzésre és mesterképzésre jelentkezõk korosztályos összetételébõl következtetve egyértelmû a fentiek ismeretében, hogy a népszerû volt az elektronikus jelentkezés, az esti és távoktatás munkarendre jelentkezõk közül minden ötödik továbbtanulni készülõ interneten keresztül jelentkezett.

Az eredmények hátterében feltételezhetõen az áll, hogy az érettségi elõtt álló diákok inkább közösséget alkotva, tanári közremûködéssel szeretnék kitölteni az elkövetkezendõ pár évüket, talán egész életüket meghatározó nyomtatványt, amely hagyományos formában talán hivatalosabbnak tûnik és mindenképpen kézzelfoghatóbb, mint az internetes megoldás.

Az e-jelentkezõk mindössze 2,1 százaléka juthat szociális alapon többletponthoz, tehát feltételezhetõ, hogy a szociálisan hátrányos helyzetû fiatalok körében még mindig nem könnyû az internet hozzáférés. A hagyományos formában jelentkezõk 6 százaléka jogosult többletpontra hátrányos helyzete miatt.
(www.edupress.hu)

- bíró -