Devel Tokens

Az ember tragédiája írója, Madách Imre születésének 200. évfordulóján rendezett tudományos konferenciát 2023. május 12-én a Nyíregyházi Egyetem és a Móricz Zsigmond Könyvtár irodalmár köre. Új értékek a Madách-kutatásban című eseményen szólaltak meg nem csak a régió tudósai. A közelmúltban elhunyt Madách-kutató, Andor Csaba emlékének ajánlották az eseményt - számolt be az eseményről a nyiregyhaza.hu.

„Ez egy sorozat. 2018 óta évente a Móricz Zsigmond Könyvtár, valamint a Nyíregyházi Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézete közös konferenciákat szervez. Volt már konferenciánk, amit Krúdy Gyulának szenteltünk, volt két konferenciánk Móricz életművével kapcsolatban. Tartottunk konferenciát Ratkó Józsefről, és Pilinszkyről is beszéltünk. Most a 200-as évforduló alkalmasnak bizonyult arra, hogy Madách Imrét idézzük meg, és nemcsak Az ember tragédiáját, hanem életművének teljessége nyomába szegődjünk” – mesélte dr. Karádi Zsolt, a Nyíregyházi Egyetem irodalomtörténésze.

Az ember tragédiája nyelvezetéről beszélt a kutató annak kapcsán, hogy Madách Aranynak adta át a drámát áttekintésre. A költő gyöngybetűvel jelzett javításai a mű lényegét nem érintették, de látványos a kézirat, melyben Arany János jelezte a hibákat. Madách 1828-ban, már 5 éves korában megtanult írni, viszont az első helyesírási szabályzat csak 1832-ben jelent meg, így jól jött a kéziratnak, a számtalan hivatali munkát végző Arany tudománya.

„A témának számomra az a tanulsága, hogy az a megállapítás, amit Babits tett, hogy Arany olyan sokat javított volna a Tragédián, hogy már nem is az ő műve, ez nem igaz. A legnagyobbak is tévedhetnek, maradjunk annyiban. Nagyon gazdag a szakirodalmi forrása annak, hogy milyen javításokat tett a műben Arany János. A több mint 5 ezer javítás nagy része helyesírási és apró szerkesztési javítás volt. Hogy 1-2 példát mondjak: ha az igekötő az ige előtt áll, azt írjuk egybe, és valóban a legelső helyesírási szabályzat is ezt kérte. De a németességeket, a germanizmusokat is kijavította” – tájékoztatott dr. Minya Károly, a Nyíregyházi Egyetem nyelvésze.

A modern líra elméleti kutatásaihoz kapcsolódott egy újabb előadás. Madách személyisége, a kettős lírai én fogalma is megjelenik a szakirodalomban. A tragédiával kapcsolatban folynak erről kutatások, Nyíregyházán Madách lírája is szóba került.

Forrás: nye.hu / nyiregyhaza.hu / mzsk.hu

A cikk tovább olvasható az alábbi linken:

https://www.nyiregyhaza.hu/post/uj-ertekek-a-madach-kutatasban-konferen…

Az ember tragédiája írója, Madách Imre születésének 200. évfordulóján rendezett tudományos konferenciát 2023. május 12-én a Nyíregyházi Egyetem és a Móricz Zsigmond Könyvtár irodalmár köre. Új értékek a Madách-kutatásban című eseményen szólaltak meg nem csak a régió tudósai. A közelmúltban elhunyt Madách-kutató, Andor Csaba emlékének ajánlották az eseményt - számolt be az eseményről a nyiregyhaza.hu.

„Ez egy sorozat. 2018 óta évente a Móricz Zsigmond Könyvtár, valamint a Nyíregyházi Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézete közös konferenciákat szervez. Volt már konferenciánk, amit Krúdy Gyulának szenteltünk, volt két konferenciánk Móricz életművével kapcsolatban. Tartottunk konferenciát Ratkó Józsefről, és Pilinszkyről is beszéltünk. Most a 200-as évforduló alkalmasnak bizonyult arra, hogy Madách Imrét idézzük meg, és nemcsak Az ember tragédiáját, hanem életművének teljessége nyomába szegődjünk” – mesélte dr. Karádi Zsolt, a Nyíregyházi Egyetem irodalomtörténésze.

Az ember tragédiája nyelvezetéről beszélt a kutató annak kapcsán, hogy Madách Aranynak adta át a drámát áttekintésre. A költő gyöngybetűvel jelzett javításai a mű lényegét nem érintették, de látványos a kézirat, melyben Arany János jelezte a hibákat. Madách 1828-ban, már 5 éves korában megtanult írni, viszont az első helyesírási szabályzat csak 1832-ben jelent meg, így jól jött a kéziratnak, a számtalan hivatali munkát végző Arany tudománya.

„A témának számomra az a tanulsága, hogy az a megállapítás, amit Babits tett, hogy Arany olyan sokat javított volna a Tragédián, hogy már nem is az ő műve, ez nem igaz. A legnagyobbak is tévedhetnek, maradjunk annyiban. Nagyon gazdag a szakirodalmi forrása annak, hogy milyen javításokat tett a műben Arany János. A több mint 5 ezer javítás nagy része helyesírási és apró szerkesztési javítás volt. Hogy 1-2 példát mondjak: ha az igekötő az ige előtt áll, azt írjuk egybe, és valóban a legelső helyesírási szabályzat is ezt kérte. De a németességeket, a germanizmusokat is kijavította” – tájékoztatott dr. Minya Károly, a Nyíregyházi Egyetem nyelvésze.

A modern líra elméleti kutatásaihoz kapcsolódott egy újabb előadás. Madách személyisége, a kettős lírai én fogalma is megjelenik a szakirodalomban. A tragédiával kapcsolatban folynak erről kutatások, Nyíregyházán Madách lírája is szóba került.

Forrás: nye.hu / nyiregyhaza.hu / mzsk.hu

A cikk tovább olvasható az alábbi linken:

https://www.nyiregyhaza.hu/post/uj-ertekek-a-madach-kutatasban-konferen…

Az ember tragédiája nyelvezetéről beszélt a kutató annak kapcsán, hogy Madách Aranynak adta át a drámát áttekintésre. A költő gyöngybetűvel jelzett javításai a mű lényegét nem érintették, de látványos a kézirat, melyben Arany János jelezte a hibákat. Madách 1828-ban, már 5 éves korában megtanult írni, viszont az első helyesírási szabályzat csak 1832-ben jelent meg, így jól jött a kéziratnak, a számtalan hivatali munkát végző Arany tudománya.

Az ember tragédiája nyelvezetéről beszélt a kutató annak kapcsán, hogy Madách Aranynak adta át a drámát áttekintésre. A költő gyöngybetűvel jelzett javításai a mű lényegét nem érintették, de látványos a kézirat, melyben Arany János jelezte a hibákat. Madách 1828-ban, már 5 éves korában megtanult írni, viszont az első helyesírási szabályzat csak 1832-ben jelent meg, így jól jött a kéziratnak, a számtalan hivatali munkát végző Arany tudománya.