Nemzetközi konferencia Bangkokban

Legújabb kutatási eredményeikről számoltak be a Nyíregyházi Egyetem Biológia Tanszékének oktatói, Dr. Koleszár Gergő és Prof. Dr. Szabó Sándor a Bangkokban (Thaiföld) megrendezett 7. International Conference of Duckweed Research and Application konferencián. Előadásaikat kiemelt érdeklődés és parázsvita követte. A nagy presztízsű szakmai rendezvény egyik hozadéka, hogy számos kutatóval jövőbe mutató kapcsolatokat tudtak kialakítani, amelyek a későbbi együttműködések alapjai lehetnek. Az előadások döntően a békalencsék (Wolfia, Lemna) gyakorlati alkalmazásainak optimalizálásáról (tökéletesítéséről?) és ennek tudományos hátteréről szóltak.

Kicsi a békelancse, de erős

Határtalan lehetőségeket rejtenek Földünk legparányibb vízinövényei – a természet nyújtotta apró csodafegyverre még a kilencvenes évek elején, fiatal tanársegédként figyelt fel Prof. Dr. Szabó Sándor, a Nyíregyházi Egyetem Biológia tanszékének oktatója. Kutatásaihoz az elmúlt években hallgatóként csatlakozott a ma már oktatóként dolgozó Dr. Koleszár Gergő.

Űrprogramoktól a fenntartható gazdálkodásig

A békalencsét Dél-Ázsiában több ezer éve fogyasztják, ebben az évtizedben azonban újra reneszánszát éli. Nem véletlenül. A különleges növények napjainkban „új generációs élelmiszereknek” tekinthetők, mikro-és makrotápanyag tartalmuk ugyanis rendkívül magas.  Használják őket süteményekben, fagylaltokban, sajtokban, tésztákban; különböző ételekre szórva „topping”-ként, valamint kitűnő leves és ízletes smoothie is készíthető belőlük. Laktóz- vagy tejérzékenyek is fogyaszthatják. Fehérjetartalmuk akár 35 százalék is lehet, ráadásul teljes értékű az aminosavprofiljuk. Emészthetőségük sokkal jobb, mint a húsé, a kazeiné, a burgonyáé vagy a gabona alapú fehérjeizolátumoké. Ezen tulajdonságaik miatt fehérjeporként is árusítják, ezért a vegán és vegetáriánus sportolók számára is fontos táplálékkiegészítő lehet, további előny pedig a növény magas vas és B₁₂ vitamintartalma.

A Földtől elrugaszkodva a békalencsét az űrprogramok dobogós helyezésű szupernövényeinek is tartják, mivel alkalmasak az űrhajósok önfenntartó élelmiszertermelésére.

Thaiföldi tapasztalatok

A konferencia szervezőinek köszönhetően a nyíregyházi kutatók olyan kirándulásokra is eljutottak, ahol testközelből láthatták, hogyan nevelik Thaiföldön mesterséges körülmények között a békalencséket.

A konferencia mellett a kutatópáros a fővárostól északkeletre fekvő Khao Yai nemzeti parkot is bebarangolhatta. A terület Thaiföld harmadik legnagyobb nemzeti parkja és a világörökség része is egyben. Az itt található hegyvidéki esőerdő  3000 növényfajnak, 85 hüllőfajnak, 437 madárfajnak és 66 emlősnek ad otthont, beleértve az ázsiai fekete medvét, a szumátrai elefántot, gaurt, gibbont, szarvast, vagy makákót. A sűrű dzsungelben páfrányfákat, óriásfákat (Banyan fa, Koompassia) és rajtuk magasba törő sűrű liánkötegeket is csodálhattak az egyetem oktatói. A szinte érintetlen környezetben a gyalogösvényeket az itt élő elefántok tapossák szélesebbre, a gyalogtúrákat pedig kisebb-nagyobb vízesések is tarkítják. Az oktatók a Thaiföldön szerzett szakmai tapasztalatokat az egyetem Biológia BSc és a Környezettudományi mesterszak tantárgyainak oktatásában is kamatoztatják.

Dr. Koleszár Gergő és Prof. Dr. Szabó Sándor előadásai a 7. ICDRA konferencián Bangkokban

Wolffia (vízidara) hagyományos és zárt téri emeletes (vertical farming) termesztése Thaiföldön

Óriásfa a dzsungelben rajta élő fafojtó liánokkal

Kilátás a trópusi kúpkarsztokra

Khao Yai nemzeti park egyik vízesése

Dzsungeltúra egy helyi ranger vezetésével

Nemzetközi konferencia Bangkokban

Legújabb kutatási eredményeikről számoltak be a Nyíregyházi Egyetem Biológia Tanszékének oktatói, Dr. Koleszár Gergő és Prof. Dr. Szabó Sándor a Bangkokban (Thaiföld) megrendezett 7. International Conference of Duckweed Research and Application konferencián. Előadásaikat kiemelt érdeklődés és parázsvita követte. A nagy presztízsű szakmai rendezvény egyik hozadéka, hogy számos kutatóval jövőbe mutató kapcsolatokat tudtak kialakítani, amelyek a későbbi együttműködések alapjai lehetnek. Az előadások döntően a békalencsék (Wolfia, Lemna) gyakorlati alkalmazásainak optimalizálásáról (tökéletesítéséről?) és ennek tudományos hátteréről szóltak.

Kicsi a békelancse, de erős

Határtalan lehetőségeket rejtenek Földünk legparányibb vízinövényei – a természet nyújtotta apró csodafegyverre még a kilencvenes évek elején, fiatal tanársegédként figyelt fel Prof. Dr. Szabó Sándor, a Nyíregyházi Egyetem Biológia tanszékének oktatója. Kutatásaihoz az elmúlt években hallgatóként csatlakozott a ma már oktatóként dolgozó Dr. Koleszár Gergő.

Űrprogramoktól a fenntartható gazdálkodásig

A békalencsét Dél-Ázsiában több ezer éve fogyasztják, ebben az évtizedben azonban újra reneszánszát éli. Nem véletlenül. A különleges növények napjainkban „új generációs élelmiszereknek” tekinthetők, mikro-és makrotápanyag tartalmuk ugyanis rendkívül magas.  Használják őket süteményekben, fagylaltokban, sajtokban, tésztákban; különböző ételekre szórva „topping”-ként, valamint kitűnő leves és ízletes smoothie is készíthető belőlük. Laktóz- vagy tejérzékenyek is fogyaszthatják. Fehérjetartalmuk akár 35 százalék is lehet, ráadásul teljes értékű az aminosavprofiljuk. Emészthetőségük sokkal jobb, mint a húsé, a kazeiné, a burgonyáé vagy a gabona alapú fehérjeizolátumoké. Ezen tulajdonságaik miatt fehérjeporként is árusítják, ezért a vegán és vegetáriánus sportolók számára is fontos táplálékkiegészítő lehet, további előny pedig a növény magas vas és B₁₂ vitamintartalma.

A Földtől elrugaszkodva a békalencsét az űrprogramok dobogós helyezésű szupernövényeinek is tartják, mivel alkalmasak az űrhajósok önfenntartó élelmiszertermelésére.

Thaiföldi tapasztalatok

A konferencia szervezőinek köszönhetően a nyíregyházi kutatók olyan kirándulásokra is eljutottak, ahol testközelből láthatták, hogyan nevelik Thaiföldön mesterséges körülmények között a békalencséket.

A konferencia mellett a kutatópáros a fővárostól északkeletre fekvő Khao Yai nemzeti parkot is bebarangolhatta. A terület Thaiföld harmadik legnagyobb nemzeti parkja és a világörökség része is egyben. Az itt található hegyvidéki esőerdő  3000 növényfajnak, 85 hüllőfajnak, 437 madárfajnak és 66 emlősnek ad otthont, beleértve az ázsiai fekete medvét, a szumátrai elefántot, gaurt, gibbont, szarvast, vagy makákót. A sűrű dzsungelben páfrányfákat, óriásfákat (Banyan fa, Koompassia) és rajtuk magasba törő sűrű liánkötegeket is csodálhattak az egyetem oktatói. A szinte érintetlen környezetben a gyalogösvényeket az itt élő elefántok tapossák szélesebbre, a gyalogtúrákat pedig kisebb-nagyobb vízesések is tarkítják. Az oktatók a Thaiföldön szerzett szakmai tapasztalatokat az egyetem Biológia BSc és a Környezettudományi mesterszak tantárgyainak oktatásában is kamatoztatják.

Dr. Koleszár Gergő és Prof. Dr. Szabó Sándor előadásai a 7. ICDRA konferencián Bangkokban

Wolffia (vízidara) hagyományos és zárt téri emeletes (vertical farming) termesztése Thaiföldön

Óriásfa a dzsungelben rajta élő fafojtó liánokkal

Kilátás a trópusi kúpkarsztokra

Khao Yai nemzeti park egyik vízesése

Dzsungeltúra egy helyi ranger vezetésével

Legújabb kutatási eredményeikről számoltak be a Nyíregyházi Egyetem Biológia Tanszékének oktatói, Dr. Koleszár Gergő és Prof. Dr. Szabó Sándor a Bangkokban (Thaiföld) megrendezett 7. International Conference of Duckweed Research and Application konferencián. Előadásaikat kiemelt érdeklődés és parázsvita követte. A nagy presztízsű szakmai rendezvény egyik hozadéka, hogy számos kutatóval jövőbe mutató kapcsolatokat tudtak kialakítani, amelyek a későbbi együttműködések alapjai lehetnek. Az előadások döntően a békalencsék (Wolfia, Lemna) gyakorlati alkalmazásainak optimalizálásáról (tökéletesítéséről?) és ennek tudományos hátteréről szóltak.

Legújabb kutatási eredményeikről számoltak be a Nyíregyházi Egyetem Biológia Tanszékének oktatói, Dr. Koleszár Gergő és Prof. Dr. Szabó Sándor a Bangkokban (Thaiföld) megrendezett 7. International Conference of Duckweed Research and Application konferencián. Előadásaikat kiemelt érdeklődés és parázsvita követte. A nagy presztízsű szakmai rendezvény egyik hozadéka, hogy számos kutatóval jövőbe mutató kapcsolatokat tudtak kialakítani, amelyek a későbbi együttműködések alapjai lehetnek. Az előadások döntően a békalencsék (Wolfia, Lemna) gyakorlati alkalmazásainak optimalizálásáról (tökéletesítéséről?) és ennek tudományos hátteréről szóltak.