Devel Tokens

A Nyíregyházi Egyetem mérnökinformatika szakos hallgatója a Pannónia Program támogatásával másodszor is Ciprusra utazott, hogy önkéntesként segítsen a természetvédelmi kutatásokban. Miközben a sziget partjain a tengeri teknősök fészkeit figyelte, saját fejlesztésű mobilalkalmazással is támogatta a kutatókat. Korábban egy madármegfigyelési projektben készített hasonló rendszert, most pedig újra bizonyította: az informatika és a természetvédelem kéz a kézben járhat.

 

 

A Pannónia Program lehetőségéről a Nyíregyházi Egyetem Nemzetközi Irodáján keresztül értesült – és nem sokat gondolkodott a döntésen.
„Amint megláttam, hogy Ciprus szerepel a levélben, tudtam, hogy menni akarok. Tavaly már részt vettem egy madármegfigyelő projektben, ami teljesen magával ragadott, és idén úgy éreztem, vissza kell térnem. A természet mindig is része volt az életemnek, ez a lehetőség pedig egy valóra vált álom lett számomra.” A hallgató a Karpas-félszigeten, a Sea Turtle Project keretében dolgozott. A program célja a veszélyeztetett tengeri teknősök populációjának megfigyelése és védelme.

 

„Hajnali négykor keltünk, 4:30-kor már a terepen voltunk. Hat különböző partszakaszt figyeltünk meg, és jártunk végig, hogy megtaláljuk a teknősök fészkeit. Megnéztük, hol rakták le a tojásokat, és ha túl közel voltak a vízhez, biztonságosabb helyre költöztettük őket.”

A terepmunka fárasztó volt, de felemelő. „A homokban gyalogolni nem könnyű, de amikor látod, hogy egy kicsi teknős sikeresen eléri a tengert, az minden fáradtságot megér.”

Az adatgyűjtés precíz folyamat: a fészkek helyét, típusát és távolságát digitálisan kell rögzíteni – és ebben óriási szerepe van a hallgató saját fejlesztésének is.

 

 

A fiatal mérnökinformatikus már tavaly is bebizonyította, hogy az IT és az ökológia remekül kiegészíthetik egymást.
„A madármegfigyelési projektben egy adatbázis-kezelő weboldalt és mobilalkalmazást készítettem, amivel a terepen gyűjtött adatokat sokkal gyorsabban lehetett rögzíteni. A korábbi 30–45 perc helyett 15 perc alatt el lehetett végezni a bevitellel.”

Idén a NonNesting nevű alkalmazást fejlesztette, amely a teknősök fészkeinek azonosításában segíti a kutatókat. „Az app fényképet, GPS-koordinátát és megjegyzéseket is ment – így pontosan követhető, hol és mikor találtunk fészket. Ez hatalmas segítség a terepen, hiszen minden információ azonnal bekerül az adatbázisba.”

 

 

A ciprusi munka nemcsak szakmai, hanem lelki élmény is.
„Találtunk egy teknőst, akinek hiányzott a hátsó lába – és mégis tojásokat rakott. Hihetetlen, mennyire alkalmazkodóak ezek az állatok. Az ember ilyenkor elgondolkodik, mit jelent az erő és a kitartás.”

Gábor számára a természet szeretete gyerekkora óta meghatározó.
„Szüleim mindig kirándulni vittek, megtanítottak tisztelni a természetet. Sajnos az elmúlt években egyre felerősödnek a globális felmelegedés hatásai, fajokat látunk kipusztulni. Itt Cipruson is tanúi lehettünk annak tavaly, hogy a 45 Celsius fokos hőségben egy tó néhány nap alatt kiszáradt, és az ott élő madarak egy része, valamint a még repülni nem tudó fiókák elpusztultak. Ez nagyon elkeserítő látvány.”

 

 

A helyi önkéntesekkel szoros közösség alakult ki.
„A csapat remek – dolgozunk, nevetünk, bulizunk. Még törökül is tanultam egy kicsit, a helyiek pedig mindig segítőkészek. A séf például annyira megszerette a rajzaimat, hogy megkért, készítsek neki egyet a Rege a csodaszarvasról történet alapján.”

Magyar önkéntesekkel is találkozott a Nemzeti Parkban:
„Volt egy magyar apuka a lányával, és két agrár szakos hallgató is a Nyíregyházi Egyetemről. Jó érzés volt néha magyarul beszélni a távolban.”

 

 

A ciprusi tapasztalat nemcsak egy nyár emléke marad, hanem irányt is mutat a jövőre.
„A program hatalmas hatással van rám – megnyitotta a világot. Szeretnék egyszer team leaderként visszatérni.” A természethez és a technológiához való viszonya is megváltozott:
„Rájöttem, hogy az informatika az egyik legerősebb eszköz a természetvédelemben. Képesek vagyunk rendszerezni, elemezni, segíteni – és ez motivál, hogy újabb megoldásokat fejlesszek.”

 

 

Gábor a bizonytalan hallgatóknak azt üzeni:
„Merjétek bevállalni az utazást! Egy ilyen ösztöndíj ajándék az élettől. Az első lépés mindig nehéz, de ha megtetted, rájössz, hogy a világ tele van lehetőséggel.”

Ha pedig egy képben vagy hangulattal kellene összefoglalnia, mit jelentett számára a ciprusi nyár?
„A csillagos tengerpart. Minden este ott fekszem le, és arra gondolok, milyen szerencsés vagyok, hogy itt lehetek. A kakukkfű illata, a kabócák hangja és a perzselő nap érzése – ezek örökre velem maradnak.

ebből írj egy facebook posztot az egyetem honlapjára, amely egyben a Pannónbnia ösztöndíjprogramot népszerűsíti. A posztban benne lesz a link, ami a teljes cikkre is rámutat.

A Nyíregyházi Egyetem mérnökinformatika szakos hallgatója a Pannónia Program támogatásával másodszor is Ciprusra utazott, hogy önkéntesként segítsen a természetvédelmi kutatásokban. Miközben a sziget partjain a tengeri teknősök fészkeit figyelte, saját fejlesztésű mobilalkalmazással is támogatta a kutatókat. Korábban egy madármegfigyelési projektben készített hasonló rendszert, most pedig újra bizonyította: az informatika és a természetvédelem kéz a kézben járhat.

 

 

A Pannónia Program lehetőségéről a Nyíregyházi Egyetem Nemzetközi Irodáján keresztül értesült – és nem sokat gondolkodott a döntésen.
„Amint megláttam, hogy Ciprus szerepel a levélben, tudtam, hogy menni akarok. Tavaly már részt vettem egy madármegfigyelő projektben, ami teljesen magával ragadott, és idén úgy éreztem, vissza kell térnem. A természet mindig is része volt az életemnek, ez a lehetőség pedig egy valóra vált álom lett számomra.” A hallgató a Karpas-félszigeten, a Sea Turtle Project keretében dolgozott. A program célja a veszélyeztetett tengeri teknősök populációjának megfigyelése és védelme.

 

„Hajnali négykor keltünk, 4:30-kor már a terepen voltunk. Hat különböző partszakaszt figyeltünk meg, és jártunk végig, hogy megtaláljuk a teknősök fészkeit. Megnéztük, hol rakták le a tojásokat, és ha túl közel voltak a vízhez, biztonságosabb helyre költöztettük őket.”

A terepmunka fárasztó volt, de felemelő. „A homokban gyalogolni nem könnyű, de amikor látod, hogy egy kicsi teknős sikeresen eléri a tengert, az minden fáradtságot megér.”

Az adatgyűjtés precíz folyamat: a fészkek helyét, típusát és távolságát digitálisan kell rögzíteni – és ebben óriási szerepe van a hallgató saját fejlesztésének is.

 

 

A fiatal mérnökinformatikus már tavaly is bebizonyította, hogy az IT és az ökológia remekül kiegészíthetik egymást.
„A madármegfigyelési projektben egy adatbázis-kezelő weboldalt és mobilalkalmazást készítettem, amivel a terepen gyűjtött adatokat sokkal gyorsabban lehetett rögzíteni. A korábbi 30–45 perc helyett 15 perc alatt el lehetett végezni a bevitellel.”

Idén a NonNesting nevű alkalmazást fejlesztette, amely a teknősök fészkeinek azonosításában segíti a kutatókat. „Az app fényképet, GPS-koordinátát és megjegyzéseket is ment – így pontosan követhető, hol és mikor találtunk fészket. Ez hatalmas segítség a terepen, hiszen minden információ azonnal bekerül az adatbázisba.”

 

 

A ciprusi munka nemcsak szakmai, hanem lelki élmény is.
„Találtunk egy teknőst, akinek hiányzott a hátsó lába – és mégis tojásokat rakott. Hihetetlen, mennyire alkalmazkodóak ezek az állatok. Az ember ilyenkor elgondolkodik, mit jelent az erő és a kitartás.”

Gábor számára a természet szeretete gyerekkora óta meghatározó.
„Szüleim mindig kirándulni vittek, megtanítottak tisztelni a természetet. Sajnos az elmúlt években egyre felerősödnek a globális felmelegedés hatásai, fajokat látunk kipusztulni. Itt Cipruson is tanúi lehettünk annak tavaly, hogy a 45 Celsius fokos hőségben egy tó néhány nap alatt kiszáradt, és az ott élő madarak egy része, valamint a még repülni nem tudó fiókák elpusztultak. Ez nagyon elkeserítő látvány.”

 

 

A helyi önkéntesekkel szoros közösség alakult ki.
„A csapat remek – dolgozunk, nevetünk, bulizunk. Még törökül is tanultam egy kicsit, a helyiek pedig mindig segítőkészek. A séf például annyira megszerette a rajzaimat, hogy megkért, készítsek neki egyet a Rege a csodaszarvasról történet alapján.”

Magyar önkéntesekkel is találkozott a Nemzeti Parkban:
„Volt egy magyar apuka a lányával, és két agrár szakos hallgató is a Nyíregyházi Egyetemről. Jó érzés volt néha magyarul beszélni a távolban.”

 

 

A ciprusi tapasztalat nemcsak egy nyár emléke marad, hanem irányt is mutat a jövőre.
„A program hatalmas hatással van rám – megnyitotta a világot. Szeretnék egyszer team leaderként visszatérni.” A természethez és a technológiához való viszonya is megváltozott:
„Rájöttem, hogy az informatika az egyik legerősebb eszköz a természetvédelemben. Képesek vagyunk rendszerezni, elemezni, segíteni – és ez motivál, hogy újabb megoldásokat fejlesszek.”

 

 

Gábor a bizonytalan hallgatóknak azt üzeni:
„Merjétek bevállalni az utazást! Egy ilyen ösztöndíj ajándék az élettől. Az első lépés mindig nehéz, de ha megtetted, rájössz, hogy a világ tele van lehetőséggel.”

Ha pedig egy képben vagy hangulattal kellene összefoglalnia, mit jelentett számára a ciprusi nyár?
„A csillagos tengerpart. Minden este ott fekszem le, és arra gondolok, milyen szerencsés vagyok, hogy itt lehetek. A kakukkfű illata, a kabócák hangja és a perzselő nap érzése – ezek örökre velem maradnak.

ebből írj egy facebook posztot az egyetem honlapjára, amely egyben a Pannónbnia ösztöndíjprogramot népszerűsíti. A posztban benne lesz a link, ami a teljes cikkre is rámutat.