Devel Tokens

A Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódva immár harmadik alkalommal rendezte meg a Műszaki és Agrártudományi Intézet azt a szakmai ankétot, amely a régió legújabb agrár- és műszaki kutatásait, fejlesztési eredményeit mutatta be. A programot és a szakmai beszélgetéseket prof. dr. Simon László koordinálta, aki szerint „történelmi léptékű változásokat él át a mezőgazdaság”.

A rendezvényt idén a 75 éves dr. Vágvölgyi Sándor nyugalmazott tanszékvezető főiskolai tanár tiszteletére ajánlották, aki több mint két évtizeden át formálta az egyetem agrártudományi oktató- és kutatómunkáját. A megnyitót dr. Kovács Zoltán elnökhelyettes, a Műszaki és Agrártudományi Intézet igazgatója tartotta, majd a térség agrár- és műszaki kutatásainak és fejlesztéseinek képviselőit hallhatták az érdeklődők.
Bujdos László osztályvezető a növényvédelmi szakigazgatás jelenlegi helyzetéről, a régió előtt álló kihívásokról tartott előadást.
Dr. Zsombik László igazgató a zöldtrágyák és takarónövények kutatási eredményeit mutatta be, hangsúlyozva, hogy a regeneratív művelés ma már nem opcionális, hanem a szélsőséges éghajlati körülményekhez való alkalmazkodás egyik alapfeltétele.
Dr. Szabó Béla főiskolai tanár az üzbég–magyar TÉT-projekt eredményeit ismertette, amely az organikus növénytermesztést vizsgálja homoktalajokon. A kutatás egyik hosszútávú célja, hogy nagyüzemi szinten is működőképes alternatív megoldásokat találjanak talaj termékenységének növelésére és a hozamok stabilizálására.
Az agrárműszaki tudományok oldaláról dr. habil Antal Tamás, frissen kinevezett professzor előadása során bemutatta, hogyan vizsgálják a gabonaszárítók működése közben keletkező hőfelhasználást és hőveszteséget, vagyis, hogy mennyi energiát igényel a terményszárítás és mennyi vész el a melegítés során. A kutatás az agrártechnológiai háttér fejlesztésében bír jelentőséggel.
A napot dr. Gáti Balázs zárta, aki dr. Kovács Zoltánnal mutatta be kutatási eredményeiket a tritikálé várható terméshozamának drón- és műholdfelvételek segítségével történő becslésével kapcsolatban. A kutatásaik azt is bizonyítják, hogy a precíziós technológiák szerepe egyre meghatározóbb lesz a jövő agrártermelésében.
Prof. dr. Simon László, a Nyíregyházi Egyetem Tudományos Tanácsának elnöke, kutatási tanácsadó, az esemény szervezője kiemelte: az intenzív mezőgazdasági termelés okozta környezeti károk és az elmúlt évek extrém időjárási eseményei olyan irányváltást követelnek, amelyet ma már nem lehet tovább halogatni. Úgy véli, hogy a forgatás nélküli talajművelés, a takarónövények és az ökogazdálkodás elterjedése egy „csendes mezőgazdasági forradalom” része, amelyhez a szakmának és a jövő agrárszakembereinek is alkalmazkodniuk kell.  A szemléletváltás a Nyíregyházi Egyetem tangazdaságában is figyelemreméltó eredményeket hozott, hiszen a 230 hektáros terület több mint felén, mintegy 135 hektáron ökogazdálkodás, illetve forgatás nélküli talajművelés zajlik – emelte ki az egyetemi tanár.

A Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódva immár harmadik alkalommal rendezte meg a Műszaki és Agrártudományi Intézet azt a szakmai ankétot, amely a régió legújabb agrár- és műszaki kutatásait, fejlesztési eredményeit mutatta be. A programot és a szakmai beszélgetéseket prof. dr. Simon László koordinálta, aki szerint „történelmi léptékű változásokat él át a mezőgazdaság”.

A rendezvényt idén a 75 éves dr. Vágvölgyi Sándor nyugalmazott tanszékvezető főiskolai tanár tiszteletére ajánlották, aki több mint két évtizeden át formálta az egyetem agrártudományi oktató- és kutatómunkáját. A megnyitót dr. Kovács Zoltán elnökhelyettes, a Műszaki és Agrártudományi Intézet igazgatója tartotta, majd a térség agrár- és műszaki kutatásainak és fejlesztéseinek képviselőit hallhatták az érdeklődők.
Bujdos László osztályvezető a növényvédelmi szakigazgatás jelenlegi helyzetéről, a régió előtt álló kihívásokról tartott előadást.
Dr. Zsombik László igazgató a zöldtrágyák és takarónövények kutatási eredményeit mutatta be, hangsúlyozva, hogy a regeneratív művelés ma már nem opcionális, hanem a szélsőséges éghajlati körülményekhez való alkalmazkodás egyik alapfeltétele.
Dr. Szabó Béla főiskolai tanár az üzbég–magyar TÉT-projekt eredményeit ismertette, amely az organikus növénytermesztést vizsgálja homoktalajokon. A kutatás egyik hosszútávú célja, hogy nagyüzemi szinten is működőképes alternatív megoldásokat találjanak talaj termékenységének növelésére és a hozamok stabilizálására.
Az agrárműszaki tudományok oldaláról dr. habil Antal Tamás, frissen kinevezett professzor előadása során bemutatta, hogyan vizsgálják a gabonaszárítók működése közben keletkező hőfelhasználást és hőveszteséget, vagyis, hogy mennyi energiát igényel a terményszárítás és mennyi vész el a melegítés során. A kutatás az agrártechnológiai háttér fejlesztésében bír jelentőséggel.
A napot dr. Gáti Balázs zárta, aki dr. Kovács Zoltánnal mutatta be kutatási eredményeiket a tritikálé várható terméshozamának drón- és műholdfelvételek segítségével történő becslésével kapcsolatban. A kutatásaik azt is bizonyítják, hogy a precíziós technológiák szerepe egyre meghatározóbb lesz a jövő agrártermelésében.
Prof. dr. Simon László, a Nyíregyházi Egyetem Tudományos Tanácsának elnöke, kutatási tanácsadó, az esemény szervezője kiemelte: az intenzív mezőgazdasági termelés okozta környezeti károk és az elmúlt évek extrém időjárási eseményei olyan irányváltást követelnek, amelyet ma már nem lehet tovább halogatni. Úgy véli, hogy a forgatás nélküli talajművelés, a takarónövények és az ökogazdálkodás elterjedése egy „csendes mezőgazdasági forradalom” része, amelyhez a szakmának és a jövő agrárszakembereinek is alkalmazkodniuk kell.  A szemléletváltás a Nyíregyházi Egyetem tangazdaságában is figyelemreméltó eredményeket hozott, hiszen a 230 hektáros terület több mint felén, mintegy 135 hektáron ökogazdálkodás, illetve forgatás nélküli talajművelés zajlik – emelte ki az egyetemi tanár.