Szerzők:  Tisza Amanda  Nyíregyházi Egyetem  Kiss Ferenc Nyíregyházi Egyetem  Cím: Irodalom a természettudományban és természettudomány az irodalomban DOI: https://doi.org/10.71066/AANY.2025.12.12 Megjelent: 2025. november Letöltés

Összefoglaló

Ma az oktatási rendszerünk úgy épül fel, hogy a különböző „nyelveken” (matematika, fizika, kémia, irodalom, történelem stb.) leírt ismeretekhez különböző tantárgyakat rendel. Azonban a tanuló, aki ezeket hallgatja, tanulja, egyszerre érti és érzi a világot, nem pedig részeire szedve. Tehát az oktatásban meg kell találni a mai elkülönült tantárgyakban is a lehetőséget, hogy egy tanórán több „nyelven” is szóljunk a hallgatóinkhoz, tanulóinkhoz, hogy minél inkább képesek legyenek arra, hogy átlássák a kapcsolatokat. A környezeti témák jó példák lehetnek a tantárgyak közötti interakciókra. Talán zavarónak tűnhet „összekeverni” egy tanóra keretében például a természettudományt és az irodalmat vagy a környezeti problémákat és a verseket. Ezért megkérdeztük azokat, akiket leginkább érint, a tanulókat, hogy szerintük segítie az ilyen megközelítés a tanulást. Szeretik-e az ilyen komplex órákat? Ehhez kérdőívet használtunk. A vizsgálat eredményei bizonyították, hogy a két tantárgy, a magyar és a természettudomány nem zárja ki egymást, a koncentráció létrehozható úgy, hogy a tanórai feladatokban nem érezhetők éles határok, ellentétek. A magyar nyelv és irodalom tantárgy témái, keretei lehetőséget biztosítanak a környezeti nevelés megvalósítására, ahogy a természettudomány is a számtalan eszközével, módjával, tartalmi lényegével. Ennek a tudatos és rendszeres alkalmazásával képesek lehetünk mindenkivel megszerettetni ezeket a területeket anélkül, hogy unalmasnak és egyhangúnak gondolnák, s közben tudatosítjuk a természeti környezet nélkülözhetetlenségét. 

Kulcsszavak: természettudomány, magyar, koncentráció, környezeti nevelés, fenntartható fejlődés

ABSTRACT

Today, our education system is structured in such a way that it assigns different subjects to the knowledge described in different “languages” (mathematics, physics, chemistry, literature, history, etc.). However, the student who listens to and learns them understands and feels the world at the same time, rather than taking it into parts. So in education, even in today’s separate subjects, it is necessary to find the opportunity to speak to our students in several “languages” in one lesson, so that they are able to see the connections as much as possible. Environmental topics can be good examples of interactions between subjects. It may seem confusing to “mix” for example natural science and literature, or environmental problems and poems in the context of a lesson. That’s why we asked those who are most affected, the students, whether they think such an approach helps learning. Do they like such complex watches? We used a questionnaire for this. The results of the study proved that the two subjects, Hungarian and natural science, are not mutually exclusive, and concentration can be created in such a way that sharp boundaries and contrasts are not felt in the classroom tasks. The topics and frameworks of the Hungarian language and literature subject provide an opportunity to implement environmental education, as does natural science, with its countless tools, methods, and content. With the conscious and regular application of this, we can make everyone fall in love with these areas without them thinking that they are boring and monotonous, and at the same time make them aware of the indispensability of the natural environment. 

FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM

Galileo Galilei (1623): Az Aranymérleg. Itália. 
Garabás Ágnes – Lehoczky János (1999): A környezeti nevelés módszerei. Eszterházy Károly Főiskola. Eger. 
Kagan, S. (2001): Kooperatív tanulás. Könyvpont Kft. Budapest. 
Kiss Ferenc – Tóthné Kosztin Beáta – Vallner Judit (2011): A környezettan tanítása. Debreceni Egyetem Tudományegyetemi karok. Debrecen. 97. 
Kiss Ferenc – Zsiros Anita (2006): Természet és költészet. Pedagógiai Műhely XXXI. évf. 1 sz. 35–50. 
Kosztolányi Dezső (2006): Esti Kornél. Akkord Kiadó. Budapest. 
Paul Bahn – John Flenley (2006): A Húsvét-sziget rejtélye. General Press Kiadó. Budapest. 352. 
Tisza Amanda (2022): A természetismeret és a magyar mint tantárgy kapcsolata a környezeti nevelésben. Szakdolgozat. Nyíregyházi Egyetem. Nyíregyháza. 7.  
Victor András – Albert Judit (2000): Tbiliszi Nyilatkozat. Magyar Környezeti Nevelési Egyesület. Budapest. 
Vogelweide, W. v. (2012:. Ó jaj, hogy eltűnt minden. Látó 23. évf. 12. sz. Budapest. 

TOVÁBBI FORRÁSOK

Örkény István: Ballada a költészet hatalmáról. Magyar Elektronikus Könyvtár. (Letöltés: 2013. 04. 6.) https://blog.poet.hu/masiroktollabol/orkeny-istvan-:ballada-a-kolteszet…;
József     Attila     (1924):     A     számokról     –     József     Attila     összes     költeménye. https://www.mek.oszk.hu/00700/00708/html/kolto00000/kotet00001/ciklus00…;
Némethné, J. D. (2005). Oktatási Hivatal. (Letöltés: 2022. 04. 05.) forrás: ofi.oh.gov: https://ofi.oh.gov.hu/publikacio/erdei-iskolak-szerepe-kornyezettudatos…;

Szerzők:  Tisza Amanda  Nyíregyházi Egyetem  Kiss Ferenc Nyíregyházi Egyetem  Cím: Irodalom a természettudományban és természettudomány az irodalomban DOI: https://doi.org/10.71066/AANY.2025.12.12 Megjelent: 2025. november Letöltés

Összefoglaló

Ma az oktatási rendszerünk úgy épül fel, hogy a különböző „nyelveken” (matematika, fizika, kémia, irodalom, történelem stb.) leírt ismeretekhez különböző tantárgyakat rendel. Azonban a tanuló, aki ezeket hallgatja, tanulja, egyszerre érti és érzi a világot, nem pedig részeire szedve. Tehát az oktatásban meg kell találni a mai elkülönült tantárgyakban is a lehetőséget, hogy egy tanórán több „nyelven” is szóljunk a hallgatóinkhoz, tanulóinkhoz, hogy minél inkább képesek legyenek arra, hogy átlássák a kapcsolatokat. A környezeti témák jó példák lehetnek a tantárgyak közötti interakciókra. Talán zavarónak tűnhet „összekeverni” egy tanóra keretében például a természettudományt és az irodalmat vagy a környezeti problémákat és a verseket. Ezért megkérdeztük azokat, akiket leginkább érint, a tanulókat, hogy szerintük segítie az ilyen megközelítés a tanulást. Szeretik-e az ilyen komplex órákat? Ehhez kérdőívet használtunk. A vizsgálat eredményei bizonyították, hogy a két tantárgy, a magyar és a természettudomány nem zárja ki egymást, a koncentráció létrehozható úgy, hogy a tanórai feladatokban nem érezhetők éles határok, ellentétek. A magyar nyelv és irodalom tantárgy témái, keretei lehetőséget biztosítanak a környezeti nevelés megvalósítására, ahogy a természettudomány is a számtalan eszközével, módjával, tartalmi lényegével. Ennek a tudatos és rendszeres alkalmazásával képesek lehetünk mindenkivel megszerettetni ezeket a területeket anélkül, hogy unalmasnak és egyhangúnak gondolnák, s közben tudatosítjuk a természeti környezet nélkülözhetetlenségét. 

Kulcsszavak: természettudomány, magyar, koncentráció, környezeti nevelés, fenntartható fejlődés

ABSTRACT

Today, our education system is structured in such a way that it assigns different subjects to the knowledge described in different “languages” (mathematics, physics, chemistry, literature, history, etc.). However, the student who listens to and learns them understands and feels the world at the same time, rather than taking it into parts. So in education, even in today’s separate subjects, it is necessary to find the opportunity to speak to our students in several “languages” in one lesson, so that they are able to see the connections as much as possible. Environmental topics can be good examples of interactions between subjects. It may seem confusing to “mix” for example natural science and literature, or environmental problems and poems in the context of a lesson. That’s why we asked those who are most affected, the students, whether they think such an approach helps learning. Do they like such complex watches? We used a questionnaire for this. The results of the study proved that the two subjects, Hungarian and natural science, are not mutually exclusive, and concentration can be created in such a way that sharp boundaries and contrasts are not felt in the classroom tasks. The topics and frameworks of the Hungarian language and literature subject provide an opportunity to implement environmental education, as does natural science, with its countless tools, methods, and content. With the conscious and regular application of this, we can make everyone fall in love with these areas without them thinking that they are boring and monotonous, and at the same time make them aware of the indispensability of the natural environment. 

FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM

Galileo Galilei (1623): Az Aranymérleg. Itália. 
Garabás Ágnes – Lehoczky János (1999): A környezeti nevelés módszerei. Eszterházy Károly Főiskola. Eger. 
Kagan, S. (2001): Kooperatív tanulás. Könyvpont Kft. Budapest. 
Kiss Ferenc – Tóthné Kosztin Beáta – Vallner Judit (2011): A környezettan tanítása. Debreceni Egyetem Tudományegyetemi karok. Debrecen. 97. 
Kiss Ferenc – Zsiros Anita (2006): Természet és költészet. Pedagógiai Műhely XXXI. évf. 1 sz. 35–50. 
Kosztolányi Dezső (2006): Esti Kornél. Akkord Kiadó. Budapest. 
Paul Bahn – John Flenley (2006): A Húsvét-sziget rejtélye. General Press Kiadó. Budapest. 352. 
Tisza Amanda (2022): A természetismeret és a magyar mint tantárgy kapcsolata a környezeti nevelésben. Szakdolgozat. Nyíregyházi Egyetem. Nyíregyháza. 7.  
Victor András – Albert Judit (2000): Tbiliszi Nyilatkozat. Magyar Környezeti Nevelési Egyesület. Budapest. 
Vogelweide, W. v. (2012:. Ó jaj, hogy eltűnt minden. Látó 23. évf. 12. sz. Budapest. 

TOVÁBBI FORRÁSOK

Örkény István: Ballada a költészet hatalmáról. Magyar Elektronikus Könyvtár. (Letöltés: 2013. 04. 6.) https://blog.poet.hu/masiroktollabol/orkeny-istvan-:ballada-a-kolteszet…;
József     Attila     (1924):     A     számokról     –     József     Attila     összes     költeménye. https://www.mek.oszk.hu/00700/00708/html/kolto00000/kotet00001/ciklus00…;
Némethné, J. D. (2005). Oktatási Hivatal. (Letöltés: 2022. 04. 05.) forrás: ofi.oh.gov: https://ofi.oh.gov.hu/publikacio/erdei-iskolak-szerepe-kornyezettudatos…;