Devel Tokens

Idén a felsõoktatási intézmények összesen 56 ezer államilag támogatott hallgatót vehetnek fel. Az ide vonatkozó kormánydöntés tartalmazza azt is, hogy az összlétszám miként oszlik meg képzési területek és szintek, valamint munkarendek (nappali, esti, levelezõ tagozat) között. A hiányszakmákat (informatika, mûszaki, természettudományos terület) oktató szakokon emelték az államilag támogatott helyek számát: ezekre jelentõsen nõtt az érdeklõdés, ugyanakkor például az agrárképzésekre kevesebb hallgatót vehetnek fel 2007-ben. Az összesített adatok azt mutatják, hogy az 56 ezer államilag támogatott helyre mintegy 84 ezer fõ jelentkezett. Az Országos Felsõoktatási Információs Központ (OFIK) adatai alapján áttekintettük az érdekesebb jelentkezési statisztikákat.

Jó pap hatvan felett is tanul

Tavalyhoz hasonlóan 22-23 év között mozog a jelentkezõk átlagéletkora, de ez nem jelenti azt, hogy idén se - hasonlóan a korábbi évekhez - lennének idõsebb felvételizõk: néhányan még hatvanon túl is szeretnének bekerülni a felsõoktatásba. Ezres nagyságrendben vannak a negyven felettiek, ugyanakkor a többség, vagyis a jelentkezõk nyolcvan százaléka legfeljebb huszonöt éves. A magyarországi egyetemre, fõiskolára külföldrõl bekerülni vágyók aránya 2,1- 2,2 százalékot tesz ki, közülük csaknem nyolcszázan határon túli magyarok. Érdekesség, hogy emellett például negyvenkét vietnami, huszonnyolc német, huszonegy orosz, tizenhárom kínai is jelentkezett, Japánból, Kongóból és Kanadából pedig egy-egy felvételi kérelem érkezett. Az elsõ helyes jelentkezéseket alapul véve az ELTE a legnépszerûbb, a felvételizõk tíz százaléka ide szeretne bejutni - több mint tízezren jelentkeztek ebbe az egyetlen intézménybe. A Pécsi Tudományegyetemre 8394-en, a Szegedi Tudományegyetemre 7603-an, a Debreceni Egyetemre 7520-an adták be felvételi kérelmüket - az elsõ helyre beadott jelentkezéseket figyelembe véve. Ez a népszerûségi sorrend megegyezik a tavalyival.

Kevesebben akarnak szabad bölcsészek lenni

Növekedett a verseny a képzési területek élmezõnyében: eszerint idén már csak öt képzési terület adta a húsz legnépszerûbb alapszakot. A gazdaságtudományi, a bölcsésztudományi, a mûszaki, a társadalomtudományi, az informatikai és az orvos- és egészségtudományi terület képviseltette magát az élbolyban. 2007-ben az éllovasok közül már kikerültek az agrár, jogi és igazgatási, a pedagógus, valamint a természettudományi szakok. Ugyanakkor a népszerûbb tudományterületek között is vannak nagyobb "vesztesek": a bölcsésztudományok területén a szabad bölcselet szak idén például csak a 13. helyet tudta megszerezni: tavaly összesen 5900-an jelentkeztek erre a szakra, idén viszont már csak 3562-en, ami az általános jelentkezõszám-csökkenés mellett is számottevõ visszaesés. Másrészt viszont az elsõ húsz népszerû alapszak között a mûszaki képzési területhez tartozó bachelor szakok száma négyre növekedett, ráadásul mindegyik esetében növekedett a jelentkezések száma. A társadalomtudományok között a kommunikáció és médiatudomány továbbra is igen népszerû, az idei évben az elõkelõ harmadik helyen végzett. Az informatikai képzési területhez tartozó alapszakok közül kettõ képviselteti magát az elsõ húsz népszerû alapszak között: a mérnök informatikus szakra az idei évben közel ugyanannyi volt a jelentkezések száma, mint tavaly, ezzel pedig az ötödik helyet szerezte meg a szakok versenyében.
(forrás: Aktív Szemeszter)
(www.edupress.hu)

Idén a felsõoktatási intézmények összesen 56 ezer államilag támogatott hallgatót vehetnek fel. Az ide vonatkozó kormánydöntés tartalmazza azt is, hogy az összlétszám miként oszlik meg képzési területek és szintek, valamint munkarendek (nappali, esti, levelezõ tagozat) között. A hiányszakmákat (informatika, mûszaki, természettudományos terület) oktató szakokon emelték az államilag támogatott helyek számát: ezekre jelentõsen nõtt az érdeklõdés, ugyanakkor például az agrárképzésekre kevesebb hallgatót vehetnek fel 2007-ben. Az összesített adatok azt mutatják, hogy az 56 ezer államilag támogatott helyre mintegy 84 ezer fõ jelentkezett. Az Országos Felsõoktatási Információs Központ (OFIK) adatai alapján áttekintettük az érdekesebb jelentkezési statisztikákat.

Jó pap hatvan felett is tanul

Tavalyhoz hasonlóan 22-23 év között mozog a jelentkezõk átlagéletkora, de ez nem jelenti azt, hogy idén se - hasonlóan a korábbi évekhez - lennének idõsebb felvételizõk: néhányan még hatvanon túl is szeretnének bekerülni a felsõoktatásba. Ezres nagyságrendben vannak a negyven felettiek, ugyanakkor a többség, vagyis a jelentkezõk nyolcvan százaléka legfeljebb huszonöt éves. A magyarországi egyetemre, fõiskolára külföldrõl bekerülni vágyók aránya 2,1- 2,2 százalékot tesz ki, közülük csaknem nyolcszázan határon túli magyarok. Érdekesség, hogy emellett például negyvenkét vietnami, huszonnyolc német, huszonegy orosz, tizenhárom kínai is jelentkezett, Japánból, Kongóból és Kanadából pedig egy-egy felvételi kérelem érkezett. Az elsõ helyes jelentkezéseket alapul véve az ELTE a legnépszerûbb, a felvételizõk tíz százaléka ide szeretne bejutni - több mint tízezren jelentkeztek ebbe az egyetlen intézménybe. A Pécsi Tudományegyetemre 8394-en, a Szegedi Tudományegyetemre 7603-an, a Debreceni Egyetemre 7520-an adták be felvételi kérelmüket - az elsõ helyre beadott jelentkezéseket figyelembe véve. Ez a népszerûségi sorrend megegyezik a tavalyival.

Kevesebben akarnak szabad bölcsészek lenni

Növekedett a verseny a képzési területek élmezõnyében: eszerint idén már csak öt képzési terület adta a húsz legnépszerûbb alapszakot. A gazdaságtudományi, a bölcsésztudományi, a mûszaki, a társadalomtudományi, az informatikai és az orvos- és egészségtudományi terület képviseltette magát az élbolyban. 2007-ben az éllovasok közül már kikerültek az agrár, jogi és igazgatási, a pedagógus, valamint a természettudományi szakok. Ugyanakkor a népszerûbb tudományterületek között is vannak nagyobb "vesztesek": a bölcsésztudományok területén a szabad bölcselet szak idén például csak a 13. helyet tudta megszerezni: tavaly összesen 5900-an jelentkeztek erre a szakra, idén viszont már csak 3562-en, ami az általános jelentkezõszám-csökkenés mellett is számottevõ visszaesés. Másrészt viszont az elsõ húsz népszerû alapszak között a mûszaki képzési területhez tartozó bachelor szakok száma négyre növekedett, ráadásul mindegyik esetében növekedett a jelentkezések száma. A társadalomtudományok között a kommunikáció és médiatudomány továbbra is igen népszerû, az idei évben az elõkelõ harmadik helyen végzett. Az informatikai képzési területhez tartozó alapszakok közül kettõ képviselteti magát az elsõ húsz népszerû alapszak között: a mérnök informatikus szakra az idei évben közel ugyanannyi volt a jelentkezések száma, mint tavaly, ezzel pedig az ötödik helyet szerezte meg a szakok versenyében.
(forrás: Aktív Szemeszter)
(www.edupress.hu)