2018 óta az adatvédelem nem jogi mellékszál, hanem mindennapi valóság, hallgatóknak, munkavállalóknak és intézményeknek egyaránt. A digitális térben zajló széleskörű ügyintézési lehetőségek és a kiberbűnözés egyre kifinomultabb módszerei ma már egyéni tudatosságot is követelnek. Az európai szabályozás 2026-ban átalakul, a változás azt is mutatja, hogy a személyes adatok védelme közös felelősség. Erre Makszim Györgyné dr. Nagy Tímea, a Nyíregyházi Egyetem oktatója, adatvédelmi tisztviselője hívta fel a figyelmet, az adatvédelem nemzetközi napja alkalmából. 

2018. május 25-én lépett hatályba az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete, a GDPR, amely a világ egyik legszigorúbb adatvédelmi szabályozása. Nem véletlenül, hiszen napjainkban óriási mennyiségű személyes adat mozog a digitális térben, legyen szó hallgatói ügyintézésről, munkaviszonyról vagy online szolgáltatásokról.

Egy egyetem működésében az adatvédelem az első kapcsolatfelvételtől jelen van. Már egy nyílt nap, egy felvételi tájékoztató vagy egy támogató kurzus is személyes adatok kezelésével jár. Ugyanez igaz az egyetemen dolgozókra is. A jogszabályok pontosan meghatározzák, milyen adatok szükségesek egy munkaviszony létrejöttéhez és fenntartásához. „Az adatvédelmi tisztviselő feladata, hogy az egyetemmel bármilyen jogviszonyba kerülő személyek adatainak jogszerű és átlátható kezelését biztosítsa - már attól a pillanattól kezdve, amikor egy adatot elkérünk” - hangsúlyozta Makszim Györgyné dr. Nagy Tímea, a Nyíregyházi Egyetem adatvédelmi tisztviselője.

„A mindennapi életben azonban nemcsak intézményi, hanem egyéni felelősség és tudatosság kérdése is az adatvédelem. A kiberbűnözés ugyanis egyre kifinomultabb, egyre megtévesztőbb módszerekkel dolgozik. Manapság mindenki találkozik sürgető hangvételű üzenetekkel, hatósági eljárásra emlékeztető értesítésekkel, telefonos vagy chat-alapú megkeresésekkel. Azt látjuk, hogy a csalások hátterében gyakran egy eltorzított vagy túlzó folyamat áll, amely kísértetiesen hasonlít egy hivatalos eljárásra, de nem azon a csatornán érkezik, ahol azt megszoktuk” - emelte ki az adatvédelmi tisztviselő. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy különösen gyanús lehet, ha feltűnően sok adatot kérnek tőlünk egyszerre. Az adatminimalizálás elve szerint ugyanis csak annyi személyes adat kérhető, amennyi feltétlenül szükséges az ügyintézéshez. Ha ettől eltérő gyakorlatot tapasztalunk, érdemes megállni, utánanézni, kérdezni  és nem automatikusan kattintani.

A jövőben a szabályozás is alkalmazkodik a valósághoz. „Az Európai Unió 2026-ra tervezett GDPR-módosítása, amely jelenleg még tervezet, elsősorban az adminisztratív terhek csökkentését és a technológiai fejlődéshez, különösen a mesterséges intelligenciához való igazodást célozza. Nem új rendelet készül, hanem egy finomhangolás, amely erősíti a biztonságot és a gyakorlati működőképességet erősíti”- zárta gondolatait Makszim Györgyné dr. Nagy Tímea. 

fotó: Váczy Norbert, cikk: Kindrusz Emese, szerk.: Horváth Dominik 

2018 óta az adatvédelem nem jogi mellékszál, hanem mindennapi valóság, hallgatóknak, munkavállalóknak és intézményeknek egyaránt. A digitális térben zajló széleskörű ügyintézési lehetőségek és a kiberbűnözés egyre kifinomultabb módszerei ma már egyéni tudatosságot is követelnek. Az európai szabályozás 2026-ban átalakul, a változás azt is mutatja, hogy a személyes adatok védelme közös felelősség. Erre Makszim Györgyné dr. Nagy Tímea, a Nyíregyházi Egyetem oktatója, adatvédelmi tisztviselője hívta fel a figyelmet, az adatvédelem nemzetközi napja alkalmából. 

2018. május 25-én lépett hatályba az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete, a GDPR, amely a világ egyik legszigorúbb adatvédelmi szabályozása. Nem véletlenül, hiszen napjainkban óriási mennyiségű személyes adat mozog a digitális térben, legyen szó hallgatói ügyintézésről, munkaviszonyról vagy online szolgáltatásokról.

Egy egyetem működésében az adatvédelem az első kapcsolatfelvételtől jelen van. Már egy nyílt nap, egy felvételi tájékoztató vagy egy támogató kurzus is személyes adatok kezelésével jár. Ugyanez igaz az egyetemen dolgozókra is. A jogszabályok pontosan meghatározzák, milyen adatok szükségesek egy munkaviszony létrejöttéhez és fenntartásához. „Az adatvédelmi tisztviselő feladata, hogy az egyetemmel bármilyen jogviszonyba kerülő személyek adatainak jogszerű és átlátható kezelését biztosítsa - már attól a pillanattól kezdve, amikor egy adatot elkérünk” - hangsúlyozta Makszim Györgyné dr. Nagy Tímea, a Nyíregyházi Egyetem adatvédelmi tisztviselője.

„A mindennapi életben azonban nemcsak intézményi, hanem egyéni felelősség és tudatosság kérdése is az adatvédelem. A kiberbűnözés ugyanis egyre kifinomultabb, egyre megtévesztőbb módszerekkel dolgozik. Manapság mindenki találkozik sürgető hangvételű üzenetekkel, hatósági eljárásra emlékeztető értesítésekkel, telefonos vagy chat-alapú megkeresésekkel. Azt látjuk, hogy a csalások hátterében gyakran egy eltorzított vagy túlzó folyamat áll, amely kísértetiesen hasonlít egy hivatalos eljárásra, de nem azon a csatornán érkezik, ahol azt megszoktuk” - emelte ki az adatvédelmi tisztviselő. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy különösen gyanús lehet, ha feltűnően sok adatot kérnek tőlünk egyszerre. Az adatminimalizálás elve szerint ugyanis csak annyi személyes adat kérhető, amennyi feltétlenül szükséges az ügyintézéshez. Ha ettől eltérő gyakorlatot tapasztalunk, érdemes megállni, utánanézni, kérdezni  és nem automatikusan kattintani.

A jövőben a szabályozás is alkalmazkodik a valósághoz. „Az Európai Unió 2026-ra tervezett GDPR-módosítása, amely jelenleg még tervezet, elsősorban az adminisztratív terhek csökkentését és a technológiai fejlődéshez, különösen a mesterséges intelligenciához való igazodást célozza. Nem új rendelet készül, hanem egy finomhangolás, amely erősíti a biztonságot és a gyakorlati működőképességet erősíti”- zárta gondolatait Makszim Györgyné dr. Nagy Tímea. 

fotó: Váczy Norbert, cikk: Kindrusz Emese, szerk.: Horváth Dominik