Innováció a történelemtanításban - virtuális tantermet fejleszt a Nyíregyházi Egyetem hallgatója

Három tanítási módszer hatékonyságát vizsgálja kutatásában Bálint Antónia, aki a múzeumi élmény és a virtuális valóság lehetőségeit is beemeli a történelemoktatásba.

Új irányt vehet a történelemtanítás a Nyíregyházi Egyetemen zajló fejlesztésnek köszönhetően. Bálint Antónia negyedéves matematika-történelemtanár szakos hallgató Innováció a történelemtanításban című kutatásában a hagyományos tantermi oktatás, a múzeumi környezetben megvalósuló foglalkozás és egy általa fejlesztett virtuális tanterem hatékonyságát hasonlítja össze. A vizsgálat 2027 tavaszára zárul, eredményeit az Országos Tudományos Diákköri Konferencián is bemutatja. A fejlesztés középpontjában egy VR-alapú tananyag áll, amely a nyírbátori Báthori Várkastély és Panoptikum tematikájára épül. A virtuális térben külön „szobák” jelenítik meg a Báthori család történetének meghatározó eseményeit és alakjait, köztük a nyírbátori egyezményt, a kenyérmezei csatát vagy Báthori Erzsébet alakját és történeteit. A digitális környezetben modellezett szereplők és berendezett helyszínek célja, hogy a diákok ne csupán halljanak a múltról, hanem térben és vizuálisan is megtapasztalják azt. A rendszer VR-szemüveggel és mobiltelefonos alkalmazás formájában is használható, így szélesebb körben hozzáférhetővé válhat.

„Úgy gondolom, hogy önmagában a virtuális valóság nem forradalom az oktatásban, hanem egy rendkívül hatékony, élményszerű kiegészítő módszer, amely közelebb hozhatja a diákokhoz a történelmet” - fogalmazott Bálint Antónia. Hozzátette: „A célom az,hogy a tanulók ne passzív befogadói, hanem aktív résztvevői legyenek az tanóráknak.”

A kutatás előzménye egy 2024 őszén megvalósított rendhagyó történelemóra volt a nyírbátori panoptikumban, ahol hatodik évfolyamos diákok csoportmunkában, tematikus állomásokon dolgoztak fel, a NAT-ban foglaltak szerint: Portrékat és történeteket Magyarország kora újkori XV-XVII. század történetéből. A kérdőíves visszajelzések szerint a tanulók a múzeumi környezetet motiválóbbnak és élményszerűbbnek értékelték a hagyományos tanóránál.

A most zajló kutatás ezt a tapasztalatot egészíti ki a virtuális tér bevonásával. A nemzetközi pedagógiai szakirodalom is rámutat, hogy az immerzív technológiák olyan interaktív környezetet teremtenek, melyek élményszerűvé teszik a tanulást, támogatják a térbeli és történeti összefüggések megértését, valamint elősegítik a tananyag mélyebb feldolgozását. Bálint Antónia célja, hogy a
virtuális tanterem elkészülte után más pedagógusok számára is hozzáférhetővé tegye a fejlesztést. A kutatás szakmai munkáját dr. Buhály Attila, a Történettudományi és Filozófia Intézet főiskolai docense irányítja. A projekt megvalósítását dr. Márton Sára, a Bessenyei György Pedagógusképző Központ főigazgatója támogatja, a technikai kivitelezésben pedig Gereben Miklós, az Alkotópedagógiai Műhely koordinátora nyújt segítséget a hallgatónak.

Innováció a történelemtanításban - virtuális tantermet fejleszt a Nyíregyházi Egyetem hallgatója

Három tanítási módszer hatékonyságát vizsgálja kutatásában Bálint Antónia, aki a múzeumi élmény és a virtuális valóság lehetőségeit is beemeli a történelemoktatásba.

Új irányt vehet a történelemtanítás a Nyíregyházi Egyetemen zajló fejlesztésnek köszönhetően. Bálint Antónia negyedéves matematika-történelemtanár szakos hallgató Innováció a történelemtanításban című kutatásában a hagyományos tantermi oktatás, a múzeumi környezetben megvalósuló foglalkozás és egy általa fejlesztett virtuális tanterem hatékonyságát hasonlítja össze. A vizsgálat 2027 tavaszára zárul, eredményeit az Országos Tudományos Diákköri Konferencián is bemutatja. A fejlesztés középpontjában egy VR-alapú tananyag áll, amely a nyírbátori Báthori Várkastély és Panoptikum tematikájára épül. A virtuális térben külön „szobák” jelenítik meg a Báthori család történetének meghatározó eseményeit és alakjait, köztük a nyírbátori egyezményt, a kenyérmezei csatát vagy Báthori Erzsébet alakját és történeteit. A digitális környezetben modellezett szereplők és berendezett helyszínek célja, hogy a diákok ne csupán halljanak a múltról, hanem térben és vizuálisan is megtapasztalják azt. A rendszer VR-szemüveggel és mobiltelefonos alkalmazás formájában is használható, így szélesebb körben hozzáférhetővé válhat.

„Úgy gondolom, hogy önmagában a virtuális valóság nem forradalom az oktatásban, hanem egy rendkívül hatékony, élményszerű kiegészítő módszer, amely közelebb hozhatja a diákokhoz a történelmet” - fogalmazott Bálint Antónia. Hozzátette: „A célom az,hogy a tanulók ne passzív befogadói, hanem aktív résztvevői legyenek az tanóráknak.”

A kutatás előzménye egy 2024 őszén megvalósított rendhagyó történelemóra volt a nyírbátori panoptikumban, ahol hatodik évfolyamos diákok csoportmunkában, tematikus állomásokon dolgoztak fel, a NAT-ban foglaltak szerint: Portrékat és történeteket Magyarország kora újkori XV-XVII. század történetéből. A kérdőíves visszajelzések szerint a tanulók a múzeumi környezetet motiválóbbnak és élményszerűbbnek értékelték a hagyományos tanóránál.

A most zajló kutatás ezt a tapasztalatot egészíti ki a virtuális tér bevonásával. A nemzetközi pedagógiai szakirodalom is rámutat, hogy az immerzív technológiák olyan interaktív környezetet teremtenek, melyek élményszerűvé teszik a tanulást, támogatják a térbeli és történeti összefüggések megértését, valamint elősegítik a tananyag mélyebb feldolgozását. Bálint Antónia célja, hogy a
virtuális tanterem elkészülte után más pedagógusok számára is hozzáférhetővé tegye a fejlesztést. A kutatás szakmai munkáját dr. Buhály Attila, a Történettudományi és Filozófia Intézet főiskolai docense irányítja. A projekt megvalósítását dr. Márton Sára, a Bessenyei György Pedagógusképző Központ főigazgatója támogatja, a technikai kivitelezésben pedig Gereben Miklós, az Alkotópedagógiai Műhely koordinátora nyújt segítséget a hallgatónak.