A magyarországi felsõoktatási intézmények palettája az elmúlt évtizedben jelentõsen bõvült, így nem csak az egyetemek és fõiskolák sokasodtak meg, de a különbözõ karok listája is nõtt. Az Országos Felsõoktatási Információs Központ (OFIK) a különbözõ karok népszerûségét vizsgálta az idei jelentkezések tükrében. Még mindig az ELTE BTK vezet
A népszerûségi lista élén évek óta a széles választási kínálatot biztosító Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar áll, de érdemes megjegyezni, hogy az idei fölénye már nem volt olyan jelentõs, mint az elmúlt esztendõkben. 2007-ben mintegy 3000 elsõhelyes jelentkezõt számlált az ELTE BTK, amibõl az látszik, hogy az átlagosnál jóval nagyobb jelentkezõi létszámcsökkenés mutatkozott a nagy múltú egyetem legnépszerûbb karán, mint tavaly.

Az elsõ tíz legnépszerûbb kar listáján négy bölcsészettudományi kar szerepel, az ELTE-BTK, a Pécsi Tudományegyetem BTK, a Szegedi Tudományegyetem BTK és a Debreceni Egyetem BTK. Ennek egyik oka, hogy a bölcsészettudományi kar minden felsorolt intézmény esetében nagyon bõ szakválasztékot kínál a jelentkezõknek, döntõen ezek a karok biztosítják a nagy tudományegyetemek részvételét az elsõhelyes jelentkezések népszerûségi listájának élén. Az ELTE-hez hasonló jelentkezõi létszámcsökkenés volt tapasztalható a Szegedi Tudományegyetem estében is, ezzel szemben a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságtudományi Karán számottevõen, 11 százalékkal nõtt az elsõhelyes jelentkezések száma, ami az átlagos, 18 százalékos jelentkezõi létszámcsökkenés mellett jelentõs eredmény. A csaknem 3000 fõs jelentkezéssel a BCE GTK a második legnépszerûbb kar lett a listán.

Felkerült a BRF és a KJF is a tízes listára
A Budapesti Rendõrtiszti Fõiskola, amely egy szakosnak nevezhetõ felsõoktatási intézmény a negyedik elõkelõ helyen áll a karok tízes rangsorában, amit elsõsorban a bûnügyi-igazgatási szakok folyamatos népszerûségének köszönhet. A budapesti fõiskolát a székesfehérvári követi, ami az ötödik helyen több mint kétezer elsõhelyes jelentkezést tudhat magáénak, ezzel egyedüli nem állami intézményként a rangsorban.

A nappalis, alapképzésben tanulni kívánók kari rangsora eltérõ
A nappali, alapképzésre jelentkezõk kari sorrendje jelentõs eltéréseket mutat az összes képzési formát és tagozatot figyelembevevõ listától. Az elsõ helyet ezen a rangsoron is az ELTE BTK szerezte meg, valamint felkerült az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kara és a Természettudományos Kara is.

A második helyen a BCE GTK-ja áll több mint két és fél ezer elsõhelyes jelentkezõvel, harmadik helyen a szintén gazdasági képzést nyújtó intézmény, a Budapesti Gazdasági Fõiskola Kereskedelmi és Vendéglátóipari Kara szerepel, ezzel a legnépszerûbb magyarországi fõiskolai karként. A Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kara a negyedik legnépszerûbb intézmény a nappali tagozatos, alapképzésben tanulni kívánó jelentkezõk körében, ez jelentõs javulásnak tekinthetõ az elõzõ évi szerepléséhez képest.

A Rendõrtiszti Fõiskola a nappali alapképzéses jelentkezõk tekintetében is nagyon jól szerepel, az 5. a listán, a Kodolányi János Fõiskola ebben a rangsorolásban a hetedik helyet szerezte meg.

Nappalis, alapképzéses intézményi rangsor
A nappali tagozatra, alapképzésre jelentkezõket vizsgálva az látszik, hogy alapjaiban nem változik a legnépszerûbb intézmények listája, az ELTE magasan vezeti a rangsort. A nappali, alapképzést megjelölõ jelentkezõk számából az látszik, hogy a mûszaki területre felvételizõk száma nem csökkent, sõt a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Budapesti Mûszaki Fõiskola esetében növekedés észlelhetõ.
www.felvi.hu

A magyarországi felsõoktatási intézmények palettája az elmúlt évtizedben jelentõsen bõvült, így nem csak az egyetemek és fõiskolák sokasodtak meg, de a különbözõ karok listája is nõtt. Az Országos Felsõoktatási Információs Központ (OFIK) a különbözõ karok népszerûségét vizsgálta az idei jelentkezések tükrében. Még mindig az ELTE BTK vezet
A népszerûségi lista élén évek óta a széles választási kínálatot biztosító Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar áll, de érdemes megjegyezni, hogy az idei fölénye már nem volt olyan jelentõs, mint az elmúlt esztendõkben. 2007-ben mintegy 3000 elsõhelyes jelentkezõt számlált az ELTE BTK, amibõl az látszik, hogy az átlagosnál jóval nagyobb jelentkezõi létszámcsökkenés mutatkozott a nagy múltú egyetem legnépszerûbb karán, mint tavaly.

Az elsõ tíz legnépszerûbb kar listáján négy bölcsészettudományi kar szerepel, az ELTE-BTK, a Pécsi Tudományegyetem BTK, a Szegedi Tudományegyetem BTK és a Debreceni Egyetem BTK. Ennek egyik oka, hogy a bölcsészettudományi kar minden felsorolt intézmény esetében nagyon bõ szakválasztékot kínál a jelentkezõknek, döntõen ezek a karok biztosítják a nagy tudományegyetemek részvételét az elsõhelyes jelentkezések népszerûségi listájának élén. Az ELTE-hez hasonló jelentkezõi létszámcsökkenés volt tapasztalható a Szegedi Tudományegyetem estében is, ezzel szemben a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságtudományi Karán számottevõen, 11 százalékkal nõtt az elsõhelyes jelentkezések száma, ami az átlagos, 18 százalékos jelentkezõi létszámcsökkenés mellett jelentõs eredmény. A csaknem 3000 fõs jelentkezéssel a BCE GTK a második legnépszerûbb kar lett a listán.

Felkerült a BRF és a KJF is a tízes listára
A Budapesti Rendõrtiszti Fõiskola, amely egy szakosnak nevezhetõ felsõoktatási intézmény a negyedik elõkelõ helyen áll a karok tízes rangsorában, amit elsõsorban a bûnügyi-igazgatási szakok folyamatos népszerûségének köszönhet. A budapesti fõiskolát a székesfehérvári követi, ami az ötödik helyen több mint kétezer elsõhelyes jelentkezést tudhat magáénak, ezzel egyedüli nem állami intézményként a rangsorban.

A nappalis, alapképzésben tanulni kívánók kari rangsora eltérõ
A nappali, alapképzésre jelentkezõk kari sorrendje jelentõs eltéréseket mutat az összes képzési formát és tagozatot figyelembevevõ listától. Az elsõ helyet ezen a rangsoron is az ELTE BTK szerezte meg, valamint felkerült az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kara és a Természettudományos Kara is.

A második helyen a BCE GTK-ja áll több mint két és fél ezer elsõhelyes jelentkezõvel, harmadik helyen a szintén gazdasági képzést nyújtó intézmény, a Budapesti Gazdasági Fõiskola Kereskedelmi és Vendéglátóipari Kara szerepel, ezzel a legnépszerûbb magyarországi fõiskolai karként. A Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kara a negyedik legnépszerûbb intézmény a nappali tagozatos, alapképzésben tanulni kívánó jelentkezõk körében, ez jelentõs javulásnak tekinthetõ az elõzõ évi szerepléséhez képest.

A Rendõrtiszti Fõiskola a nappali alapképzéses jelentkezõk tekintetében is nagyon jól szerepel, az 5. a listán, a Kodolányi János Fõiskola ebben a rangsorolásban a hetedik helyet szerezte meg.

Nappalis, alapképzéses intézményi rangsor
A nappali tagozatra, alapképzésre jelentkezõket vizsgálva az látszik, hogy alapjaiban nem változik a legnépszerûbb intézmények listája, az ELTE magasan vezeti a rangsort. A nappali, alapképzést megjelölõ jelentkezõk számából az látszik, hogy a mûszaki területre felvételizõk száma nem csökkent, sõt a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Budapesti Mûszaki Fõiskola esetében növekedés észlelhetõ.
www.felvi.hu

A magyarországi felsõoktatási intézmények palettája az elmúlt évtizedben jelentõsen bõvült, így nem csak az egyetemek és fõiskolák sokasodtak meg, de a különbözõ karok listája is nõtt. Az Országos Felsõoktatási Információs Központ (OFIK) a különbözõ karok népszerûségét vizsgálta az idei jelentkezések tükrében.

A magyarországi felsõoktatási intézmények palettája az elmúlt évtizedben jelentõsen bõvült, így nem csak az egyetemek és fõiskolák sokasodtak meg, de a különbözõ karok listája is nõtt. Az Országos Felsõoktatási Információs Központ (OFIK) a különbözõ karok népszerûségét vizsgálta az idei jelentkezések tükrében.