A 36. OTDK Humán Tudományi Szekciója 2023. április 12–14-e között került megrendezésre Budapesten, a Károli Gáspár Református Egyetemen. Tóth Miklós történelem–magyar szakos hallgató a középkori magyar történelem tagozatban mutatta be Az 1405. évi városi dekrétum és a mezővárosok című pályamunkáját, amelyet dr. Gulyás László Szabolcs főiskolai docens témavezetésével készített el. A szakmai zsűri a II. helyezést ítélte oda hallgatónknak, továbbá különdíjban is részesítette.
A kutatómunka első fázisában Tóth Miklós a Zsigmondkori oklevéltár kiadott köteteinek felhasználásával összegyűjtött és táblázatos formába rendezett megközelítőleg 1200 oklevelet, amelyekben a város és a mezőváros terminológiák különböző változatai szerepeltek. Ezután dolgozta fel az 1405. évi privilégiumok kéziratos változatát a DL-DF adatbázisban, majd vetette össze a kiváltságlevelek szövegét a városi törvény cikkelyeivel.
A 14-15. század fordulója kiemelkedő jelentőségű a hazai városfejlődésben. Luxemburgi Zsigmond 1405 tavaszán hozott városi dekrétuma a 15. század eleji Magyar Királyság társadalmának, átalakulóban lévő településhálózatának igen fontos normatív forrása. Nem kevésbé figyelemreméltó az a „kiváltságolási hullám”, amely a városi törvény elfogadását követte és annak gyakorlati megvalósításaként fogható fel. A dekrétum jelentősége a hazai mezővárosfejlődés kapcsán is kimutatható, ugyanis – a királyi városok mellett – elsősorban azon királyi tulajdonban lévő településekre alkalmazták, amelyek vagy elindultak a mezővárossá válás útján, vagy már eleve azok voltak. Az oklevelek vizsgálatával meghatározhatóvá vált a tanácsülés kezdete, valamint a jelenlévő városok képviselőinek személyi összetétele. Mindemellett kijelenthető, hogy az 1405. évi privilégiumok egyéni ambíciók eredményei voltak, hiszen a települések követei személyesen, a király előtt megjelenve kértek kiváltságokat. A városi törvény elfogadását követően Zsigmond dekrétumba foglalt gazdasági és városfejlesztő koncepciójának gyakorlati megvalósítása is megtörtént, mégpedig privilégiumok formájában.
Tóth Miklós több tudományos konferencián és tudománynépszerűsítő rendezvényen tartott már előadást a középkori magyar várostörténet témakörében. 2022. szeptember 30-án a Nyíregyházi Egyetem Történettudományi és Filozófia Intézetének hallgatójaként a Kutatók Éjszakája programsorozathoz kapcsolódva a Hamispénzverés és pénzhamisítás a középkori Magyarországon címmel. 2022 októberében a Lakiteleki Népfőiskolán megrendezésre kerülő Az arany markában – Verespatak története konferencián képviselte a TFI-t Rózsahegy 14-15. századi története című előadásával, amely hamarosan tanulmány formájában is közlésre kerül. December 5-én pedig a Bihari Múzeum és a Hajdú-Bihar Megyei és Debreceni Honismereti Egyesület szervezésében rendezett VIII. Bihar Kutatás konferencián Rév mezőváros középkori története témában adott elő. Jövőbeli tervei között szerepel a PhD-fokozat megszerzése, valamint Luxemburgi Zsigmond várospolitikájának további kutatása.