Sikeres Nemzetközi Konferencia a Nyíregyházi Egyetemen az MNB támogatásával

16 május, 2024

2024. május 15-én a Magyar Nemzeti Bank támogatásával nemzetközi konferenciát rendeztek a Nyíregyházi Egyetemen, a Gazdálkodástudományi Intézet szervezésében, melynek témája „Mesterséges Intelligencia – Innováció – Vállalkozás” volt. A megnyitóra az intézmény dísztermében került sor, majd szakmai konferencia és délutáni workshopokon vehettek részt a téma iránt érdeklődők. A mesterséges intelligencia fejlődése és térhódítása gyökeresen változtatja meg az üzleti környezetet, hatásai a gazdasági szféra minden szereplője számára egyre érezhetőbbé válnak. Az MI katalizátora lehet az innovatív működésnek és fejlődésnek, ugyanakkor hatékony és etikus alkalmazása kapcsán számos kétely is felmerül - hangzott el az eseményen.

Dr. Hárskuti János, a Nyíregyházi Egyetem elnöke a konferencia megnyitóján elmondta, az egyetem stratégiájának két fontos eleme van: a hagyományok ápolása és a megújulás. – A mesterséges intelligencia számos lehetőséget tartogat az oktatás és benne a felsőoktatás számára. A felsőoktatás egyik legfontosabb feladata, hogy olyan kompetenciákkal ruházzak fel a hallgatókat, amelyek nem feltétlenül a lexikális tudásra építenek. Sokkal fontosabb ezeknél a kreativitás és a logikus gondolkodás, s a mesterséges intelligencia is alapvetően ezekre épít. A képzéseinken arra kell koncentrálnunk, hogy a kreativitást erősítsük a hallgatókban. Persze ez önmagában kevés, szükség van a kiváló kommunikáció készségre és a szaktudásra is – hangsúlyozta az elnök, aki arra is kitért, az együttműködési képesség egy óriási érték napjainkban. – Nem csupán arra kell gondolnunk, hogy egy feladat során két vagy több ember együtt dolgozik, hanem arra is, hogy a technológiát – beleértve az MI-t is – a csapat tagjának, a résztvevőket segítő erőnek tekintjük – tette hozzá dr. Hárskuti János, aki szerint a mesterséges intelligencia világméretű átalakulást okoz majd a következő néhány évben, és meg kell értenünk, hogy ehhez nem mindenki képes majd alkalmazkodni - számolt be a programról a Kelet-Magyarország napilap.

– Bár a mesterséges intelligencia mindössze néhány éve robbant be az életünkbe, az alapgondolat egyáltalán nem új keletű: Alan Turing brit matematikus, az Enigma-kód feltörője 1950-ben azt fogalmazta meg, hogy vajon létezhet-e olyan lehetőség, ahol egy embert bezárnak egy szobába, a fal túloldalán lévő beszélgetőpartnerről pedig az illető 70 százaléknál nagyobb valószínűséggel nem tudja megmondani, ember vagy gép – ezt már dr. Szabó György rektor mondta. Mint hozzátette, több „jégkorszak” is volt a mesterséges intelligencia fejlesztésében az elmúlt évtizedekben, ám az elmúlt néhány év óriási áttöréseket hozott. – Sokszor mondták már, de a következő években valóban olyan szakmák jöhetnek létre, amelyeknek nemhogy a tartalmát, de a nevét sem tudjuk napjainkban. A jelenlegi „csoda”, aminek tanúi vagyunk, óriási adatbázisok és az emberi tudás összessége. Ez utóbbiból ebben a rendszerben sajnos elég kevés van, és egyelőre csak mítosz, hogy az algoritmusok képesek önállóan gondolkodni. Gyakorlatilag az történik, hogy az algoritmusok a 8 milliárd ember profin strukturált szellemi termékéből szemezgetnek, amikor kérdezünk tőlük – fejtette ki dr. Szabó György.

A program a plenáris üléssel folytatódott, ahol meghívott szakértők tartottak előadásokat mesterséges intelligencia, vállalkozás, innováció témákban.

Elsőként Szoboszlai Mihály, az MNB vezető közgazdasági szakértője beszélt az innováció vezérelt vállalkozásokról és azok jövőjéről, majd Dr. Szabó György vázolta fel, hogyan változtathatja meg az MI a jövő munkahelyeit. Csákné dr. Filep Judit, a Budapest LAB tudományos vezetője, a Nyíregyházi Egyetem Gazdálkodástudományi Intézetének docense a mesterséges intelligencia vállalkozásokban betöltött szerepéről tartott előadást. Erdei Csaba, az ACPM IT Zrt. vezetője a szoftverbeszállítói láncok biztonságát helyezte előadásának fókuszába. Dr. Szilágyi Ferenc, a Partiumi Keresztény Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Karának dékánja a kapufunkció határvidékek munkaerőpiaci indikátoraira gyakorolt hatásait ismertette. Dr. Hanuszics Veronika, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Számvitel és Auditálás Tanszékének docense a kriptoeszközök témáját a számvitel szemszögéből elemezte.

A szünetet követően 14.00-tól két szekcióban folytatódott a tanácskozás. A Gazdálkodástudományi Intézet „Vállalkozások – Innováció – Tapasztalatok a képzésben” címmel tartott szekcióülést, míg a Matematika és Informatika Intézet „Mesterséges Intelligencia az oktatásban” címmel. A Gazdálkodástudományi Intézet oktatói főként a vállalkozások szemszögéből közelítették meg az innováció, a digitalizáció, a mesterséges intelligencia témakörét. Míg a Matematika és Informatika Intézet oktatói előadásaikban az MI oktatásban betöltött szerepére helyezték a hangsúlyt.

mimnb
Szoboszlai Mihály, az MNB vezető közgazdasági szakértője előadást tart