Az eltűnő partifecskék nyomában

30 október, 2024

Párválasztás, otthonteremtés, utódnevelés – lebilincselő fotókon a partifecskék mindennapi küzdelmei a Nyíregyházi Egyetem természetfotó kiállításán. Az intézmény Környezet – és Természettudományi Intézete minden félévben különleges tárlattal készül. Ezúttal a Prof. Dr. Szép Tibor évtizedeket átívelő kutatómunkája közben készült fantasztikus pillanatképeket tekinthetik meg az érdeklődők. A kiállításra november 22-ig a Kerengőben várják a látogatókat.

 

Különleges tárlat nyílt a Nyíregyházi Egyetem Kerengőjében október 22-én. A Környezet- és Természettudományi Intézet soron következő természetfotó kiállítása ezúttal a partifecskék mindennapjaiba enged bepillantást. Prof. Dr. Szép Tibor, egyetemi tanár, a Biológia Intézeti Tanszék vezetője évtizedek óta kutatja a hazánkban is fészkelő egyik legveszélyeztetettebb fecskefajt. Munkájának köszönhetően a látogatók lenyűgöző fényképeken követhetik nyomon a partifecskék párválasztási rituáléit, otthonteremtési harcait és utódnevelési küzdelmeit. A megfigyelések alatt a társbérlők, például a gyurgyalag, vagy a jégmadár, valamint a madarakat fenyegető ragadozók, a kabasólyom, a nyest és a róka is lencsevégre kerültek.  A fényképek többsége Szabolcs és Zalkod községek határában készült, itt található ugyanis a partifecskék legnagyobb hazai fészkelőtelepe.

„Lényegében májustól júliusig fészkelnek itt a madarak. A kutatás ideje alatt hosszú-hosszú órákat kell a lesben tölteni ahhoz, hogy ezeket a sajátos magatartási mintákat, majdhogynem emberi momentumokat sikerüljön rögzíteni” – fogalmazott a kutató.

partif

Prof. Dr. Szép Tibor fényképei a rendkívüli pillanatok bemutatása mellett a fennálló környezeti problémákra is figyelmeztetnek. „A partifecskék állománya az elmúlt harminc évben drámai csökkenésnek indult. A Tisza magyar szakaszán a 90-es években harmincezer pár költött, ma kétezer. Nagyon sok költöző madár ugyanezzel a problémával küzd. A klímaváltozás első áldozatainak tekinthetjük őket. Hihetetlen gyorsan változnak a körülmények, a vizes élőhelyek eltűnésével, a mezőgazdasági és egyéb termelési tevékenységek növekedésével egyre kevesebb esélyük van a fiatal madaraknak elérni azt a kort, hogy sikeresen eljussanak Afrikába és vissza.  Nagy a halandóságuk, 40 százalékuk a következő évet sem éri meg és ha nem tudnak elég fiókát produkálni, az önmagában is az állomány nagyon gyors összeomlását jelenti.”

A partifecskék klasszikusan a partfalakban költenek, amelyeket a folyók áradása évről évre megújított. Az előző évi falak a víz hatására leszakadtak, a helyükön pedig növényzettől és üregektől mentes friss felületek maradtak. Mivel a Tisza vízjárása megváltozott sok partifecske homokbányákban vagy építkezéseken, ideiglenes munkagödrökben települ meg. Prof. dr. Szép Tibor a kutatás mellett a madarak költőhelyének megteremtésén is dolgozik a Tisza mentén és a nagyobb homokbánya telepeken.

„Amit tehetünk, hogy próbáljuk menteni a menthetőt.  Az önkéntesekkel áprilisban alakítjuk ki azokat a partfalakat, ahol még az utolsó nagy telepek létre tudnak jönni, és próbáljuk távol tartani a ragadozókat, például az egyre nagyobb számban megjelenő rókákat, valamint a lakosságot, az ott horgászók figyelmét is próbáljuk felhívni arra, hogy kerüljék a területet.  Szerencsére ma már egyre többen tudják, hogy illik viselkedni a fészkelőtelepek közelében, de ez egy hosszú folyamatnak köszönhető.  Sok időbe telt amíg az ott dolgozó, ott hobbijukat végző embereket sikerült meggyőznünk, megértetnünk velük azt, hogy ez a legritkább fecskefaj és egy kis odafigyeléssel rengeteget tudunk tenni a túlélésükért.”

A Környezet- és Természettudományi Intézet a Nyíregyházi Egyetem Kulturális Albizottságával közösen hatodik alkalommal szervezett természetfotó kiállítást. Dr. Hörcsik Zsolt, főiskolai docens elmondta: „Eddigi alkotóink és tárlataink szorosan kapcsolódtak egyetemünk életéhez és a vármegyei természeti értékekre koncentráltak. Jelen kiállítás anyagát mintegy hatezer fotóból válogattuk ki azzal a céllal, hogy a fecskék mindennapi történeteinek esszenciáját tudjuk bemutatni. A művészi megvalósítás reményeink szerint nem csupán primer „l’art pour l’art” törekvés, hanem természetvédelmi, környezeti érzékenyítési célokat is szolgál.”

A „Két kimerítő vándorút között a Tiszán – pillanatok egy partifecske-fészkelőtelep mindennapjaiból” című fotókiállítás november 22-ig várja az érdeklődőket az egyetem Kerengőjében.

Kindrusz Emese írása (NyE)