Ideje szembenézni a valósággal - Globális Klímavédelmi Konferenciát rendeztek a Nyíregyházi Egyetemen

A klímaváltozás következményei már a mindennapjainkat alakítják, miközben a természeti erőforrások fogyatkozása és a biológiai sokféleség csökkenése egyre súlyosabb kihívást jelent. A Nyíregyházi Egyetem és az Észak-Alföldi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. 2026. október 20-án rendezte meg „Mi látjuk a jövőt.!?” című Globális Klímavédelmi Konferenciáját, amelyen kutatók, szakpolitikusok és gyakorlati szakemberek vizsgálták a környezeti válság következményeit és a lehetséges válaszokat.

A klímaváltozás és a természeti környezet pusztulása ma már nem távoli jövőkép: hatásait naponta tapasztaljuk – hangsúlyozta dr. Szabó György, a Nyíregyházi Egyetem rektora a konferencia megnyitóján. Mint fogalmazott, a tudomány feladata a problémák feltárása és a lehetséges megoldások meghatározása, ám a kutatási eredmények önmagukban nem elegendők. A környezeti kockázatok mérséklése társadalmi és egyéni felelősség is.

Sárga lap a természettől

„A 24. órában vagyunk” – figyelmeztetett Gelencsér András akadémikus, a Pannon Egyetem légkörkutató professzora. Klímaváltozás és fenntarthatóság: sárga lap a természettől című előadásának címét az idei nyáron már júliusban megsárguló falevelek ihlették. A kutató a 2015-ös párizsi klímaegyezmény óta eltelt több mint tíz év mérlegét vonta meg, szembesítve a nemzetközi vállalásokat a tényleges folyamatokkal. Bemutatta, hogy a világ meghatározó iparágaiban – köztük az acél- és cementgyártásban, valamint a közlekedésben – nem következett be a vállalt célokhoz szükséges kibocsátáscsökkentés. A globális szén-dioxid-kibocsátás továbbra is magas, miközben a fosszilis energiahordozók felhasználása nem szorult vissza a meghirdetett céloknak megfelelően.

Gelencsér András szerint a „zöld átállásról” szóló politikai és gazdasági kommunikáció elfedi a tényleges változások hiányát, a technológiai megoldások lehetőségeit pedig gyakran túlértékelik. Rámutatott: az emberiség energiaigénye folyamatosan növekszik, az új energiaforrások pedig egyelőre nem váltják ki a fosszilis energiahordozókat, hanem azok mellett jelennek meg. A professzor a társadalom felelős tájékoztatását sürgette: a valóságot nem szabad megszépíteni, a klímaváltozás következményeivel akkor is szembe kell nézni, ha a megoldások nehezek vagy korlátozottak. Előadását Aldous Huxley gondolatával nyomatékosította: „A tények nem szűnnek meg létezni attól, hogy figyelmen kívül hagyjuk őket.”

Négy évtizedes kutatás a Tisza mentén

A biológiai sokféleség csökkenésének következményeit prof. dr. Szép Tibor, a Nyíregyházi Egyetem ornitológusa mutatta be. A Mindennapi Madaraink Monitoringja program adatai szerint Magyarországon a mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő madárfajok állománya 1999 és 2025 között mintegy 31 százalékkal, a hosszú távon vonuló fajoké 23 százalékkal csökkent. A változások hátterében az élőhelyek átalakulása, a mezőgazdasági területhasználat és a klímaváltozás hatásai egyaránt szerepet játszanak.

A professzor ismertette a Tisza mentén 1986 óta, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Nyíregyházi Egyetem együttműködésében zajló partifecske-kutatás eredményeit is. A folyó 600 kilométeres hazai szakaszán 2025-ben az 1990-es években megfigyelt állomány mindössze öt százaléka fészkelt. A közel negyvenéves vizsgálatsorozat különösen érzékletesen mutatja, milyen jelentős változások következhetnek be egyetlen faj állományában.

Béres Tamás szociológus doktorandusz a klímaváltozással kapcsolatos generációs különbségeket vizsgálta. Előadásában kitért arra, hogy a környezeti válság nemcsak természeti, hanem társadalmi és mentális egészségi kihívás is. A fiatalabb generációk körében erőteljesebben jelenhet meg a klímaszorongás, ugyanakkor a cselekvési szándék és a hiteles információk iránti igény is. A bemutatott kutatások alapján arra a következtetésre jutott, hogy a fiatalokat nem elegendő a veszélyekkel szembesíteni: tudást, bizalmat, együttműködési lehetőségeket és tényleges beleszólást kell biztosítani számukra saját jövőjük alakításába.

Környezettudatosság és összefogás – kiállítás a konferencia részeként

A délelőtti előadásokat követően az egyetem D épületének kerengőjében környezetvédelmi kiállítás nyílt. Dobróné dr. Tóth Márta főiskolai tanár az összefogás és az egyetemi hallgatók környezetvédelmi programokba történő sikeres bevonásának jelentőségét hangsúlyozta, amelynek legutóbbi eredménye, hogy a Nyíregyházi Egyetem hallgatóiból álló csapat első helyezést ért el az I. Egyetemi PET Kupán. Bajnay Kornél Miklós, a Nyíregyházi Móra Ferenc Általános Iskola igazgatója a szemléletformálás és a generációk közötti együttműködés jelentőségét emelte ki. A hallgatók által, mesterséges intelligencia segítségével készített vizuális munkák az emberi tevékenység környezeti hatásaira irányítják a figyelmet. A tárlat november 3-ig látogatható.

A felismerésektől a gyakorlati megoldásokig

A délutáni szekciót dr. Kiss Ferenc vezette, előadásában a közös cselekvés szükségességét állította középpontba.

Rozinka Zsolt Illés, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium közigazgatási államtitkára a környezetvédelem intézményrendszerének újjászervezéséről és a tárca előtt álló gyakorlati feladatokról beszélt. Az egységes szakmai irányítás, a megfelelő szakembergárda és a tudományos eredményekre épülő döntéshozatal mellett a hosszú távú tervezés jelentőségét hangsúlyozta. A vízgazdálkodás, a természetvédelem, az erdészet, a hulladékgazdálkodás és a klímavédelem összehangolását alapvető feladatnak nevezte.

A tervezett intézkedések között kiemelte a víz helyben tartását, az erdők és természetes élőhelyek védelmét, valamint a környezetvédelmi hatósági ellenőrzések megerősítését. Az előadásban bemutatott elképzelések között önálló, szakmailag független környezetvédelmi főhatóság, gyors helyszíni ellenőrzéseket végző Zöld Őrség, valamint az akkumulátoripari létesítmények országos ellenőrzési programja is szerepelt. Az államtitkár szerint a megelőzésnek és a következetes hatósági fellépésnek nagyobb szerepet kell kapnia a környezetvédelemben.

Magyarország középhőmérséklete a 20. század eleje óta 1,7 Celsius-fokkal emelkedett, az elmúlt öt év csapadékhiánya pedig megközelítőleg egy teljes év csapadékmennyiségének felel meg – ismertette Kajner Péter klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár. Az éghajlati előrejelzések szerint az évszázad végére akár évi 51-re is nőhet a hőségnapok száma. A bemutatott becslések alapján a növénytermesztési károk elérhetik a 600–800 milliárd forintot. A szakpolitikus hangsúlyozta: a készülő új klímatörvénynek a kibocsátáscsökkentés mellett az alkalmazkodást és az ellenálló képesség erősítését is szolgálnia kell. A feladatok között a vízvisszatartás, a települési alkalmazkodás és az ágazatok közötti összehangolt tervezés is szerepel.

Prof. dr. Simon László, a Nyíregyházi Egyetem oktatója az intézmény fenntartható mezőgazdaságot és élelmiszer-előállítást támogató talajvédelmi kutatásait ismertette. Előadásában a talajok állapotának megőrzését, a szennyezések mérséklését és a kutatási eredmények gyakorlati hasznosítását helyezte előtérbe.

A vízgazdálkodás klímaadaptációs lehetőségeiről Németh Zoltán, a Viziterv Environ Nonprofit Kft. szakembere beszélt. 

Éberhardt Gábor, az Észak-Alföldi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezetője a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei hulladékgazdálkodás kihívásait tekintette át. Előadásának középpontjában a térségi feladatok és a helyi cselekvés lehetőségei álltak. A hulladékkezelés a környezetvédelem olyan területe, ahol a szolgáltatók, az önkormányzatok és a lakosság együttműködése közvetlenül befolyásolja az eredményeket.

Barta István vízépítő mérnök, a konferencia egyik kezdeményezője a globális ásványiadó bevezetésére és társadalmilag igazságos elosztására vonatkozó javaslatát ismertette a hulladékszennyezés visszaszorítása érdekében.

A konferencia fővédnöke Gajdos László, élő környezetért felelős miniszter volt. 

Fotó: Váczy Norbert; Nyíregyházi Egyetem

További fotók: https://flic.kr/s/aHBqjD89Ht