Kiszáradó élőhelyek, veszélyben a biodiverzitás - Nemzetközi kutatások a Nyíregyházi Egyetem részvételével
Egyre súlyosabb vízhiány, süllyedő talajvízszint, átalakuló természeti környezet - a Hajdú-Bihar megyei Esztáron és a romániai Biharrósa (Roșia) térségében zajló kutatások a természeti értékek megőrzésének kihívásaira irányítják a figyelmet. A tartós aszály és a klímaváltozás hatásai egyre nehezebbé teszik a számos védett fajnak otthont adó élőhelyek megóvását. A kutatási eredményeket és a lehetséges természetvédelmi megoldásokat a Nyíregyházi Egyetemen október 29-én rendezett Biodiverzitás szakmai konferencián mutatták be.
Egy egykor vízzel borított horgásztó helyén ma már nagyrészt nádas és mocsaras élőhely található a Hajdú-Bihar megyei Esztáron. A terület átalakulása jól példázza, milyen kihívások elé állítja a természetvédelmet a tartós vízhiány. A helyreállítás lehetőségeit a Nyíregyházi Egyetem szakmai közreműködésével, a B.R.E.A.C.H. (ROHU00503) határon átnyúló projekt keretében vizsgálják.
Az Interreg VI-A Románia–Magyarország Program támogatásával megvalósuló, mintegy 2,44 millió euró összköltségvetésű együttműködés célja az élőhelyek megóvása, a biodiverzitás kutatása és a környezeti nevelés erősítése. A projekt tudományos hátterét a Nyíregyházi Egyetem Környezet- és Természettudományi Intézete biztosítja. Az intézet oktatói részt vesznek a terület élővilágának felmérésében, a természetvédelmi javaslatok kidolgozásában és az élőhelyek helyreállításának szakmai támogatásában.
A konferencián bemutatott kutatások szerint a térség egyik legsúlyosabb környezeti problémája a vízhiány. A Berettyó vízállása csökkenő tendenciát mutat, a talajvíz átlagos mélysége pedig 25 év alatt mintegy négy méterről hat méterre változott. A klímamodellek a nyári csapadék csökkenését és a párolgási igény növekedését vetítik előre.
„A legnagyobb problémát ma már nem elsősorban a víz szennyezettsége, hanem annak hiánya jelenti” - mondta előadásában Lukács Attila, a BioAqua Pro Kft. projektvezetője.
Az élővilág felmérése szintén figyelmeztető eredményeket hozott. A tizenkét vizsgált halmintavételi helyszínből hét kiszáradt, kettőben pedig nem találtak halakat. A Berettyóban ugyanakkor 22 halfajt mutattak ki, köztük öt védett fajt. A térség természeti értékei között védett bogárfajok, például a nagy szarvasbogár és a pézsmacincér, valamint védett lepkék is megtalálhatók. Dr. Müller Zoltán, a BioAqua Pro Kft. ügyvezetője hangsúlyozta: a tartós vízhiány, a vízelvezetés és a nem megfelelő területhasználat egyaránt veszélyezteti a térség természetes élőhelyeit.
„A legnagyobb lehetőség a víz tájban tartása” - emelte ki Kerékgyártó Gábor tájépítészmérnök előadásának összegzésében. A vízvisszatartás egyszerre segítheti a gyepek, a vizes élőhelyek, a mezőgazdasági területek és az erdők fennmaradását.
A romániai Roșia (Biharrósa) természeti értékeit Andrei Ács biológus mutatta be. A térség védett barlangjai, erdői és gazdag állatvilága jól szemléltetik, hogy a természetvédelem nem állhat meg az országhatároknál.
Dr. János István, a Környezet-és Természettudományi Intézet igazgatója, a projekt szakmai vezetője elmondta: Esztáron a kiszáradt horgásztó revitalizációját, tanösvények és természetismereti bemutatóhely kialakítását tervezik. Hozzátette: a Nyíregyházi Egyetem biológus hallgatói terepgyakorlatokon és workshopokon is részt vesznek, Esztáron és a romániai Roșiában egyaránt. A szakmai együttműködés így a kutatás mellett a gyakorlati oktatást és a következő természetvédelmi szakembergeneráció felkészítését is szolgálja.
📸: Horváth Dominik
Képek
