A klímaváltozás kihívásaira keresnek válaszokat a Nyíregyházi Egyetem kutatói

A Nyírség mezőgazdaságának jövője, a madárállományok változása és a klímaváltozás társadalmi hatásai is szerepeltek a Nyíregyházi Egyetemen október 20-án megrendezett Globális Klímavédelmi Konferencia témái között. A rendezvényen három, az egyetemhez kötődő szakember mutatta be, hogyan segíthetik a tudományos kutatások a környezeti változások megértését és az alkalmazkodást.

A klímaváltozás következményei különösen érzékenyen érintik a Nyírséget, ahol a homokos talaj, a csökkenő csapadékmennyiség és a gyakoribb aszályok egyre nagyobb kihívást jelentenek a mezőgazdaság számára. Prof. dr. Simon László, a Nyíregyházi Egyetem egyetemi tanára, az MTA doktora előadásában a térség agráriumának helyzetét, a szükséges változtatásokat és az intézmény tangazdaságában folyó kutatásokat ismertette. Mint elmondta, a Nyírségben az elmúlt harminc évben mintegy 1,2–1,4 Celsius-fokkal emelkedett az éves átlaghőmérséklet, miközben a csapadékmennyiség jelentősen csökkent. A hagyományos növénykultúrák termesztése egyre bizonytalanabbá válik, ezért előtérbe kerülnek a szárazságtűrő növényfajok, a vízmegőrző talajművelési eljárások és az új termesztési technológiák. A Nyíregyházi Egyetem tangazdaságában többek között a forgatás nélküli talajművelés és a takarónövények alkalmazásának lehetőségeit, az alternatív tápanyag-utánpótlási módszereket, valamint a különböző növénykultúrák termesztési eredményeit vizsgálják. A kutatások célja olyan módszerek kidolgozása, amelyek segítenek megőrizni a talaj nedvességét és termőképességét. A kísérletek kiterjednek például a rovartrágya, a komposztok és a fahamu hatásainak vizsgálatára is. Prof. dr. Simon László egy üzbég–magyar kutatás-fejlesztési együttműködésről is beszámolt, amelyben drónos megfigyeléseket és műholdas adatokat használnak a növényállomány fejlődésének nyomon követésére és a várható terméshozam előrejelzésére. A technológia a gazdálkodók számára is hasznosítható információkat szolgáltathat.

Negyven éve a madárvilág változásait kutatja

A biológiai sokféleség drámai csökkenésére hívta fel a figyelmet prof. dr. Szép Tibor ornitológus, egyetemi tanár, az MTA doktora. Előadásában bemutatta, hogy napjainkban a Föld történetében ismert 5 nagy fajpusztuláshoz hasonló mértékű fajpusztulás zajlik globálisan az emberi népesség növekedése és a természeti erőforrások fenntarthatatlan mértékű, pazarló használata következtében zajló olyan tevékenységek miatt, mint a természetes élőhelyek átalakítása, szennyezése, a vadon élőfajok intenzív halászata/vadászata, nem honos fajok betelepülése, valamint az emberi hatás miatti klímaváltozás. A fajok tömeges pusztulása a természet „ökoszisztéma szolgáltatásainak” működését fenyegeti, amelyek alapvetőek az emberi társadalmak működéséhez (pl. víztisztítás és megtartás, széndioxid megkötés, természetes és mesterséges élőhelyek stabilitása, tápanyagok, megporzás…stb.). E szolgáltatásokat jelenlegi tudásunk alapján nem vagy csak rendkívüli költségekkel tudjuk pótolni. A biodiverzitás csökkenése által várható, a klímaváltozás hatásaival összemérhető és azt a jövőben meghaladható, fenyegető hatások elkerülése érdekében szükséges a természetes élőhelyek méretének növelését és állapotuk javítását szolgáló változások a társadalmak valamennyi szintjén. Előadásában bemutattahogy hazánkban a hosszú távon vonuló madarak állománya 23, a mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő madaraké pedig 31 százalékkal csökkent a vizsgált időszakban. A változások hátterében többek között az élőhelyek átalakulása, az intenzív mezőgazdasági tevékenység és a klímaváltozás hatásai állnak. A négy évtizedes kutatás jelentőségét az adja, hogy a rendszeres, azonos módszerekkel végzett megfigyelések révén hosszú távon követhetők a madárállományok változásai. Az eredmények nemcsak a partifecskék helyzetéről adnak képet, hanem a biológiai sokféleség megőrzését szolgáló természetvédelmi intézkedésekhez is fontos adatokat szolgáltatnak.

Külön kitért a Tisza menti partifecske-állomány változásaira, amelyet 1986 óta kutatnak a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Nyíregyházi Egyetem együttműködésében. A felmérések szerint 2025-ben a Tisza 600 kilométeres magyarországi szakaszán már csak az 1990-es években megfigyelt állomány öt százaléka fészkelt. A jelentős visszaesés a klímaváltozással összefüggésben, a folyó menti élőhelyek átalakulásával, valamint a madarak költési és vonulási időszakában jelentkező kedvezőtlen környezeti hatásokkal függ össze.

A klímaváltozás társadalmi és lelki következményei

A klímaváltozás nemcsak a természeti környezetet, hanem az emberek mentális egészségét is érinti - erre hívta fel a figyelmet Béres Tamás, szociológus, PhD hallgató előadásában. A kutató nemzetközi és hazai vizsgálatok eredményein keresztül mutatta be, hogyan viszonyulnak a különböző generációk a klímaváltozáshoz, és milyen hatással van a jövővel kapcsolatos bizonytalanság a fiatalokra.

Egy 2021-es, tíz országban végzett nemzetközi kutatás szerint a 16–25 évesek 59 százaléka nagyon vagy rendkívül aggódik a klímaváltozás miatt, 75 százalékuk pedig félelmetesnek tartja a jövőt. A magyar fiatalok körében végzett 2022-es felmérés hasonló képet mutatott. A megkérdezettek 90 százaléka valamilyen mértékben szorong a klímaváltozás miatt, 53 százalékuk tehetetlennek érzi magát, és mindössze 15 százalékuk tartja magát optimistának.

Az aggodalom ugyanakkor cselekvési szándékkal is párosul. A hazai kutatásban részt vevő fiatalok fele személyes áldozatot is vállalna a környezet védelméért, 84 százalékuk pedig az iskolai oktatás keretében több ismeretet szeretne szerezni a témáról. Béres Tamás rámutatott: az oktatás feladata ezért nem csupán az ismeretek átadása, hanem annak elősegítése is, hogy a fiatalok képesnek érezzék magukat környezetük és jövőjük alakítására.

Fotó: Váczy Norbert

További fotók: https://flic.kr/s/aHBqjD89Ht