Stabil, erős alapokat raktak le az elődök, melyekre a jövő pedagógusképzését tovább lehet építeni – hangzott el 2022. október 14-én (pénteken) azon a konferencián, amelyet a tanárképzés 60. évfordulójának tiszteltére rendeztek a Nyíregyházi Egyetemen - írja a Kelet-Magyarország. A hat évtizedes múltat a Bessenyei aulában ünnepelték, az egykori főiskola névadójának szellemiségét felidézve, amely mindig is zsinórmértékül szolgált a tanárképzésben, s meghatározza a jelenlegi munkát is.
Az intézmény múltjával, a pedagógusképzés történetével két kötet is foglalkozik, mutatta meg a könyveket a konferencia részvevőinek dr. Márton Sára tanárképzési főigazgató, kiderült, hamarosan a harmadik kötet is megjelenik. Megtudtuk, a pénteki rendezvényre elsősorban olyan előadókat hívtak meg, akik hallgatói voltak az egykori főiskolának, majd itt oktattak, s ugyanitt teljesedett ki tudományos munkájuk is. Mint mondta, a találkozó jó alkalom arra, hogy felidézzék az elmúlt 6 évtized sikereit, és megfogalmazzák az alkotómunka további útját.
– A múlt dicsőséges, a jelen keserves, a jövő pedig biztató – festett reális képet a tanárképzés helyzetéről, a pályára jelentkezők számról a köszöntők sorában dr. Mészáros József, a Nyíregyházi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke, aki örömét fejezte ki, hogy a régi, alapító oktatók közül sokan eljöttek a konferenciára, egyben megköszönte a munkájukat is. – Valaha 13 ezer hallgatója is volt a főiskolának, most 3680 hallgató tanul a Nyíregyházi Egyetemen, van hová fejlődni – utalt a professzor arra, hogy a jövőben ezt a létszámot jelentős mértékben szeretnék növelni, s kiemelte, a kuratórium lelkes támogatója a pedagógusképzésnek. Dr. Mészáros József hangsúlyozta azt is, az erős és színvonalas tanárképzés alapfeltétele annak, hogy ebből a térségből jól képzett, kvalifikált fiatalok kerüljenek ki, akik megállják a helyüket a munka világában. Olyan tanárokra van szükség, akik szakmailag felkészültek, s nyugodt szívvel rájuk lehet bízni a jövő generációjának nevelését-oktatását.
– Az egyetemi tanárképzésben jelenleg ezren vesznek részt, mindenképpen szeretnénk a létszámot emelni és bővíteni a képzési palettát is. Tisztában vagyunk a pálya nehézségeivel, azzal, hogy van hová fejlődni egzisztenciálisan és a munkakörülmények javításában. Gárdonyi szavaival élve, a „nemzet napszámosait, lámpásait” mindig is az elhivatottság tartotta a pályán, így lesz ez akkor is, ha egzisztenciális helyzetük javul. Egyébként Európa más országaiban is tanárhiány van, Németországban, Franciaországban is küzdenek a problémával, főként természettudományos területen nincs utánpótlás – mondta a kuratóriumi elnök. Végezetül megjegyezte, a mai fiatalok másképp gondolkodnak a világról, mint elődjeik évtizedekkel ezelőtt, ezért a tanárképzésben folyamatosan meg kell újulnia a pedagógiai módszertannak is.
Dr. János István, az egyetem megbízott általános rektorhelyettese köszöntőjében felidézte: a 60 évvel ezelőtt indult tanárképzésnek az volt a küldetése, hogy felszámolja a képesítés nélküli tanítást. Ez sikerült, s eljutott odáig, hogy presztízst jelentett az intézményben tanulni. Most az a legfőbb cél, hogy ismét a pedagógus hivatás felé tereljék a fiatalokat és motiválják őket arra, hogy maradjanak a pályán.
– Ezen dolgozunk, s jó úton haladunk. Nem engedünk el egyetlen szakpárt sem, még ha kevés is rá a jelentkező, mert szinte minden szakterületen hiány van tanárból. Egy dologgal megnyerhetjük a fiatalokat, azzal, hogy az elhelyezkedésben nem lesz nehéz dolguk – jegyezte meg dr. János István.
A városvezetés részéről dr. Ulrich Attila, alpolgármester méltatta a nyíregyházi tanárképzést, s arról szólt: a kiművelt emberek nevelése az oktatásban dolgozó pedagógusokon áll. Mint mondta, a szakma nehézségei ismertek, de minden nehézségből ki lehet jönni jól is.
– Jómagam is ide jártam, itt szereztem első diplomámat a tanárképző főiskolán – idézte fel dr. Gégény Zoltán a kormányhivatal igazgatója. – Nemcsak a tanárképzés fellegvára volt az intézmény, hanem szellemi alkotóműhely is, amely máig megőrizte térségi szerepét a felsőoktatásban, s gondoskodik a tanárutánpótlásról.
– Az elmúlt 60 évben több tízezer pedagógust bocsátott ki a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola, majd a Nyíregyházi Főiskola és most a Nyíregyházi Egyetem. Képzéseink a tanárutánpótlást segítették, valamint az volt a legfontosabb cél, hogy növeljük a tanárok szakmaiságát, s minél megalapozottabb pedagógiai szaktudományi ismeretekkel kerüljenek ki a hallgatók a felsőoktatás falai közül. Az egyetemi rang magával hozta a képzési paletta átalakulását, 2006 után alapképzés és mesterképzés is indult. Az óvónői és a tanítószak újra meghatározó elem lett a pedagógusképzésben, máig népszerűek. Újabb mérföldkő volt 2022 szeptembere, amikor ismét új alapokra került a tanárképzés, az új struktúra emeli a szakmaiságot. A 10 féléves gyakorlatorientált képzés minden eddiginél nagyobb rálátást biztosít a hallgatóknak az iskola világára, a diákok heterogenitására, a különböző tanulásszervezési módokra. A 10 félév alatt több intézménytípussal is megismerkednek a hallgatók, akik a sikeres vizsgák után általános és középiskolában is taníthatnak – mondta el a Kelet-Magyarországnak dr. Márton Sára.
Forrás: www.nye.hu / www.szon.hu / Kelet-Magyarország