Magyarország külpolitikai stratégiájáról tartott előadást Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter a Nyíregyházi Egyetemen, december hatodikán. A rendhagyó történelemórát Dr. Vinnai Győző, országgyűlési képviselő, az intézmény oktatója, kurzusa lezárásaként szervezte a történelem tanár szakos hallgatóknak.
Az első világháború végétől a rendszerváltásig mutatja be a magyar külpolitikát Dr. Vinnai Győző, főiskolai docens kurzusa a Nyíregyházi Egyetemen. Hallgatói történelem szakos leendő tanárok, akiknek a félév zárásaként nem mindennapi előadást szervezett. A magyar külpolitika stratégiájának lényegéről, aktuális kérdéseiről Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere tartott rendhagyó történelemórát. Az előadásra a tantárgyat felvett diákok jelentkezhettek.
A külügyminiszter bevezetőjében úgy fogalmazott: a veszélyek korában élünk, az elmúlt tíz év rendkívül hangsúlyos időszak lesz majd a történelemkönyvekben.
„Európára rárúgta az ajtót a migrációs hullám 2015-ben, ezt követően egy világjárvány kényszerítette térdre az egészségügyi ellátórendszert és a világgazdaságot, amikor pedig azt hittük, ennél nem lehet rosszabb, Magyarország szomszédságában kirobbant egy olyan háború, amely most már több, mint ezer napja tart”. Hozzátette: „ebben az összefüggésben, egy szárazföld által körülzárt közepes méretű, természeti erőforrásokban nem bővelkedő külső kapcsolatokra utalt, ezért a nemzetközi politika akadálymentességében érdekelt országnak, amelynek határai a nemzet határaival nem esnek egybe, komoly kihívást jelentő feladat a külpolitikai stratégia megalkotása.”
A külügyminiszter kiemelte: ez a stratégia jelenleg három kifejezés köré összpontosul: a béke, a nemzeti szuverenitás és a gazdasági semlegesség köré.
Ezt követően kifejtette: ma a magyar külpolitikának minden olyan létező kezdeményezést támogatnia kell, amely a béke elérésére irányul. „Minden normális ember ugyanazt gondolja a háború, ezer nap elteltével pedig a kérdés: Mi a békéhez vezető leggyorsabb út?”
Mint mondta: Európa stratégiájának lényege: szankciók Oroszország ellen és fegyverek Ukrajnának - ezek azonban láthatóan nem visznek közelebb a békéhez, sőt Oroszország helyett Európa gazdaságát kényszerítik térde. A külügyminiszter szerint a szankciók kikerülése egy összeurópai sportággá vált.
„Oroszország hetvenszeresére növelte a részesedését India olajimportjából, ezzel párhuzamosan Németország tizenegyszeresére növelte kőolaj importját Indiából, mint korábban. Miközben folyamatosan szemrehányást tesznek amiatt, hogy földgázt veszünk Oroszországból, addig idén az első félévben száztíz százalékkal nőtt, több mint duplájára emelkedett a Franciaország által vásárolt orosz cseppfolyósított földgáz mennyisége. Hozzátette: tavaly Oroszország volt az első számú urán beszállítója az Egyesült Államoknak. A politikus úgy látja, a szankciók bevezetése ellenére minden ugyanúgy zajlik, csak kerülőúton, bonyolultabban és drágábban. Azt hangsúlyozta: Európának látnia kell, hogy a stratégia nem működik. A háborúval kapcsolatban elmondta:
„Egyrészt nagyon közel lehetünk a lezáráshoz, másrészt nagyon közel lehetünk egy példátlan mértékű eszkalációhoz”
Amerika támogatása elengedhetetlen ahhoz, hogy Ukrajna fenn tudja tartani a harcot.
„Sajnos a héten történt események fényében fogalmazhatunk úgy, hogy a nyugat hajlandó az utolsó ukrán fiatalokig harcolni. A politikus hozzátette: a héten a NATO miniszteri tanácsában egyértelmű nyomásgyakorlás történt arra vonatkozóan, hogy csökkentsék le a sorozási korhatárt.
„Azt gondolhatják, hogy mennyi, milyen mélységű, milyen színvonalú kiképzést kapnak azalatt a rövid idő alatt, ami eltelik az erőszakos sorozás és a frontra való kiküldés között. Ha ezt a korhatárt még lejjebb hozzák, az nyilvánvalóan egyéni, személyes tragédiákat és egy nemzet jövőjének alapvető megkérdőjelezését is jelenti.”
Az külügyminiszter a nemzeti szuverenitás kérdésével kapcsolatban azt emelte ki:
Európában van egy alapvető vita arról az Európai Unióban milyen típusú integráció valósulhat meg. A tagállamokra épülő, amelyben az országok történelmét, kultúráját tiszteletben tartják, vagy egy föderatív berendezkedés, amely egy szuperállam vízióját hordozza. „Magyarország egy szuverenista, patrióta álláspontot képvisel. Azt gondoljuk, hogy az Európai Uniónak egyenrangú államok integrációjaként kell működnie.”
A miniszter a gazdasági semlegesség kérdésével kapcsolatban azt mondta: hazánk a keleti és a nyugati beruházásoknak egyszerre ad otthont. „A blokkokra osztott világ a mi érdekeinkkel ellentétes. A gazdasági semlegesség lényege, hogy nem ideológiai, nem politikai kérdésnek tekintjük a gazdasági kérdéseket, hanem praktikus, a józan ész alapján megközelíthető gyakorlati kérdéseknek, amelyek komoly hatással vannak az emberek mindennapi életére.”
A rendhagyó órán a Történettudományi és Filozófia Intézet több oktatója, az egyetem vezetése, a térség országgyűlési képviselői, valamint a vármegyei közgyűlés és Nyíregyháza vezetői is részt vettek. Az előadás előtt kötetlen zártkörű beszélgetésen Dr. Hárskuti János, a Nyíregyházi Egyetem elnöke bemutatta a felsőoktatási intézmény legfontosabb célkitűzéseit és eredményeit, többek között a nemzetköziesítés területén. Dr. Kovács Ferenc Nyíregyháza polgármestere pedig a város és az ipari park fejlesztés eddigi eredményei mellett, a további gazdaságfejlesztési törekvéseket és terveket ismertette a külgazdasági és külügyminiszterrel.
További fotók az eseményről:
https://www.flickr.com/photos/nyiregyhaziegyetem/albums/721777203225170…
A programról beszámolt a nyiregyhaza.hu portál:
Az eseményről tudósított a Kelet-Magyarország és a szon.hu portál:
https://www.szon.hu/helyi-kozelet/2024/12/kulpolitika-szijjarto-szuvere…
A Kölcsey Televízió riportja itt tekihető meg:
www.kolcseytv.hu / https://www.kolcseytv.hu/hir/rendhagyo-tortenelemora